Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
22 A honismereti élet kibontakozása Csonsrád megyében szén a rendezvény közelebb hozta őket egymáshoz, ami közösségüket formálta. Nemcsak hallottak egymásról, hanem személyesen találkozhattak, és láthatták a társuk által végzett munkát és annak eredményét. A honismereti napok témaköréhez illeszkedik azon alkalom, amikor a helyi kiemelkedő munka elismeréseként 1978-ban július 10. és 15. között Szegeden rendezték a VI. Országos Honismereti Akadémiát, amelynek a Juhász Gyula Főiskola adott helyt. Az esemény - mint általában - több tematikus blokkra tagolódott. A megnyitó protokolláris előadásai (Szántó Imre, Márta Ferenc, Koncz János) után városnéző séta következett, majd este Tóth Béla a Tiszáról tartott előadást. A következő napon a korszaknak megfelelően a forradalom, a munkásmozgalom és a baloldali eszmék kaptak szerepet az előadásokban (Mérei Gyula, Gaál Endre, Serfőző Lajos, Csapiár Ferenc, Fehér István). Délután szekcióülés következett Novák József vezetésével a honismereti tanfolyamok témakörében, a napot orgonabemutató zárta a Dómban. A harmadik napon a szocialista témák között már megjelent óvatosan a honismeret (Csatári Dániel, Hantos Mihály, Bálint Sándor, Katona Imre, Szabó István), majd tanulmányút következett a Fehér-tóhoz, illetőleg az egyetemi botanikus kertbe. A negyedik napot a hagyományos egész napos kirándulás töltötte ki. A megyejárást három csoport számára három irányban vezették. Az ötödik napon pedig a helytörténet és üzemtörténet kapott helyet (Kanyar József, Juhász Antal, Gerelyes Ede), valamint üzem- és té- eszlátogatásokat tettek. A napot nemzetiségi szekcióülés zárta (Mándics Mihály). A búcsúvacsorát Tápén költötték el. A hatodik napon a szabad fórum és az akadémia értékelése következett Székely György akadémikus vezetésével, a zárszót pedig Szabó G. László a megyei tanács elnökhelyettese mondta.59 A szakkörök tevékenységéhez kapcsolódik - mert azok sajátos formájának tekinthetjük - a honismereti diáktáborokat. Országos diáktábort rendeztek Makón 1974-ben, majd 1976. július 5. és 14. között Csongrádon megyei tábort.60 A táborok túlélték a korszakot, az 1990-es években szűntek meg pénzhiány miatt. Róluk itt felesleges többet papírra vetni, mert Marjanucz László, aki e táborok állandó szervezője, előadója és irányítója volt, részletesen ír róluk kötetünkben. A megyei honismereti tevékenységnek fontos fórumaként jelent meg 1970 és 1981 között a Csongrád Megyei Honismereti Híradó, amelyben tanulmányokat tettek közzé, és az éves munka beszámolóit. Mivel ekkor más helyen lehetőség a közzétételre alig adódott, hasznos fóruma lett a helytörténeti kutatóknak. A folyóirat számait ma is keresik a könyvtárakban. Helyét a rendszerváltozás után a helyi kiadványok és újságok vették át. Kötetünkben a Híradóról, amely betöltötte hivatását, Ősz Károly ad ismertetést. A fordulat megpecsételte a honismereti mozgalom sorsát. Az új idők eltüntették a Népfrontot, megszűnt a nyári ifjúsági táborok anyagi támogatója, a KISZ. Az új vi59 Az akadémia meghívója. Az előadások egy részét lásd: Honismeret, 1978. 4-5. sz. 3-67. 60 CSML HNF CSMB 26/IX/a/1974. IX/a/3/ 1976.
