Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenység négy évtizede 23 lágban az ügyért aggódók azonban rendkívüli ügyességgel és hivatástudattal létrehozták a megyei egyesületeket és országos szövetségüket, azonban ennek leírása egy új korszak nyitányának írásba foglalását jelenti. IV. A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület 2. Az egyesület megalakulása és szervezete A köztörténeti fordulat teljesen új helyzetet teremtett a honismerők számára. Egyrészt megszűnt a Népfront, amely anyagilag és a szervezés, valamint az adminisztráció terén az éltető köldökzsinórt jelentette, másrészt sorra alakultak a helyi egyesületek és társaságok, amelyek hasonló feladatokat láttak el. Szegeden újra megalakult a több tagozatú Dugonics Társaság, Makón a Szirbik Miklós Társaságot hozták létre, Hódmezővásárhelyen pedig a Szeremlei Társaságot. Ezen új szellemi műhelyek és közösségek születésénél a szabadság varázslatos illatát érezve és az új világ hozta lendület jegyében ott bábáskodtak a honismerők. Makón például Tóth Ferenc, Vásárhelyen Herczeg Mihály és Kruzslicz István Gábor. A művelődési élet palettája mindenképpen színesedett az újonnan létrejött civil szervezetekkel, ám mellettük mindenképpen helye maradt a honismereti mozgalomból sarjadt megyei honismereti egyesületeknek, amint az eltelt húsz év bizonyítja. Bár kezdetben a helyi társaságok és egyesületek idegenkedve, valamint féltékenyen tekintettek megyei illetékességű társukra, utóbb rájöttek, hogy az nem elnyelni és integrálni kívánja őket. Esetleg fórumot kíván nyitni számukra, amelyen lehetőségük nyílik a befelé fordulásból, a csak helyi jellegű köldöknézésből a kilépésre és széttekintésre közvetlen és távolabbi vidékükön. A megyei egyesület pedig felvállalhatja mindazok integrálását, akik olyan településeken élnek, ahol nem alakultak új honismereti körök és helytörténeti társaságok, ám szakkörökben vagy egyénileg dolgoznak, illetőleg a helyi szerveződésekben tevékenykedve a megyei életből is részt vállalnak. A megyei egyesületeknek és azok szövetségének a létrehozása még a Népfront égisze alatt kezdődött, és a megyei egyesületek születése végeredményben felső kezdeményezésre következett be. Már 1990. január 10-i, a megyei népfront-titkárokhoz írt levelében Major István országos titkár értesítette a megyei titkárokat az elképzelésről, és kérte, hogy a megyei honismereti bizottságok elnökeit vagy titkárait tájékoztassák a kialakult helyzetről. „A tervezett szövetség alulról fölfelé építkeznék. Az egyes városokban, községekben működő, vagy ilyen jellegű körök, közösségek (néprajzi, helytörténeti, krónikaíró, díszítőművészeti, műemléki stb.) hoznák létre a honismereti szövetség megyei tagozatát (egyesületét), természetesen a mozgalomban eddig is együttműködő közgyűjtemények és egyéb intézmények dolgozóival"61 - olvasható a terv lényege a levélben. Kanyar József elnök és Bartha Éva titkár, valamint Halász Péter leveléből pedig kiderül, hogy az Országos Honismereti Szövetség alakuló ülését 1990. április 25-én tartották, ahol megválasztották az ideiglenes vezetőséget, továbbá elhatározták, hogy a 61 A levél eredetije dr. Ősz Károly tulajdonában.
