Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenység négy évtizede 21 amelynek költségét megtérítették. Bizony, nehezen szokott hozzá egyesületünk tagsága, hogy a Népfront „védőernyőjének" megszűnte után egyénileg, saját költségen kell megoldani az utazást. Kivételes helyzetet jelentett abban az időben, mert más efféle szervezet nem létezhetett, tehát konkurencia sem. Az iratokban elsőként a földeáki megyei honismereti napról maradt fenn dokumentum, amely szerint 1972. április 30-án a község áttelepülésének - ami az árvíz miatt történt -125. évfordulóját ünnepelték. Az egész napos programban a község múltját és jelenét tárgyaló ülés és helytörténeti kiállítás szerepelt. Oltvai Ferenc, Nyíri Antal, Juhász Antal és Szántó Imre lépett fel az előadók között.52 1974. október 17-én Kisteleken tartottak honismereti napot, ahol a programok között a falukrónika bemutatására került sor.53 1978-ban már létrejött az a bizottság, amely szervezte Sándorfalva nagyközség - ma város - létrejöttének századik évfordulóját, amelynek keretében honismereti napot tartottak.54 1981-ben Tápéra terveztek honismereti napot, és ugyanezen évben megtekintették az újszegedi vízügyi emlékhelyet, valamint az ópusztaszeri nemzeti történelmi emlékparkban ülést tartván megnézték az új objektumokat, valamint hazafelé útba ejtették a kisteleki falugyűjteményt.55 1982-ben két honismereti napot rendeztek. Május 11-én Csanádpalotán a Kelemen László Művelődési Házban Juhász Antal, Asztalos P. Kálmán és Radocsai Ferenc tartottak előadásokat, majd megtekintették az Asztalos P. Kálmán által kialakított falugyűjteményt. Október 7-én pedig Rúzsán jártak, ahol Rakonczai János tájékoztatott a helyi szakkör tevékenységéről, és bemutató foglalkozást vezetett. Az eseményt egyúttal a szakkörvezetők számára továbbképzésnek tekinthetjük, a bizottsági tagok pedig közvetlenül láthatták egy iskolai honismereti szakkör munkáját.56 Itt említjük meg, hogy országos felhívásra település fényképezési akció indult, amelybe Rakonczai János bekapcsolódott, és szakkörével a korabeli Rúzsáról sok képet készítettek, amelyek egy része ma a rúzsai könyvtárban látható a korabeli kampány egyedüli megyénkben fellelhető dokumentumaként.57 A szegvári falumúzeumot 1986. november 30-án honismereti nap keretében Kovács Lajos tanár tagtársunk mutatta be. 1988. október 12-én pedig Pitvaroson rendeztek honismereti napot. Előadást tartott Komoly Pál levéltáros, később a falu díszpolgára és Koppány János ny. plébános, továbbá megtekintették a helyi hagyományőrző klub foglalkozását.58 A honismereti napok részben a tapasztalatcserét szolgálták, részben a megye településeivel ismerkedtek meg a résztvevők - és egymással is, hi52 CSML HNF CSMB 162/IX/1972. 53 CSML HNF CSMB IX/a/27/1974. 54 CSML HNF CSMB 332-Vm/1978. 55 CSML FIN F CSMB IX/527/1981. és a bizottság munkaterve, szám nélkül. 56 CSML HNF CSMB IX-212/1982. 454-11/a. 1982. 57 Vörös Tiborné levele a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tulajdonában. 58 CSML HNF CSMB szám nélkül. 1986. Szám nélkül. 1988.
