Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Honismereti-helytörténeti gyűjtemények
166 A honismereti tevékenysés közössései és színterei A hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye A könyvtár, melyet a városi tanács 1880. július 10-i ülésén alapított, 1907. május 12- én nyílt meg. A helyismereti anyag gyűjtését Székely János,2 a könyvtár első kezelője kezdte el pusztán városszeretetből. A helyi szerzők műveit, az itt kiadott és a városra vonatkozó dokumentumok, könyvek gyűjtését - 1945-től 1952-ig - Bodrogi János3 folytatta tovább. Áldásos működésüknek köszönhetően közel 1500 kötetnyi könyv és körülbelül 300 egységnyi folyóirat maradt ránk. A gyűjteményt Bodrogi János helyileg is külön őrizte, de 1960-ban beolvasztották a belsőraktári állományba. A helyismereti gyűjtésről intézkedő 1964-es miniszteri rendelkezést követően a vásárhelyi - 1952-től megyei - könyvtárban 1965. július 1-jén megindult a rendszeres lapfigyelés. Kárász József4 vezetésével a könyvtár munkatársai a hazai sajtóból kezdték ki2 Székely János (1882-1945) könyvtáros, városi tisztviselő, a városi könyvtár első kezelője. E tisztségét - egy, 1907- ben végzett, kéthetes tanfolyam után - minimális évi juttatásért 1907-től, az intézmény megnyitásától 1923-ig töltötte be, közmegelégedésre. Szalay József és Kiss Lajos segítsége mellett elsősorban az ő önzetlen munkájának köszönhető a gyűjtemény állományának kialakítása, rendezése, fejlesztése. Sokat tett a könyvtárügyért, az olvasás megszerettetéséért. Sürgette a kölcsönzési idő növelését, hogy módja legyen az olvasókkal való foglalkozásra, különös gondja volt a helyi vonatkozású művek beszerzésére, őrzésére. Összeállításában jelent meg 1911-ben a könyvtár kötetkatalógusa. Cikkeivel, sajtóközleményeivel is népszerűsítette a könyvtárat. Tisztségéről 1922 őszén az áldatlan állapotok miatt lemondott, de a közművelődéstől, kultúrától nem szakadt el. 1936- ban kiadás céljából összegyűjtötte Pócsy Mihály verseit, 1939-ben elsőként írt elismerő kritikát a helyi lapokban barátja, Kiss Lajos „A szegény ember élete" című művéről. 1944-ben a front közeledtére elhagyta a várost, szív- betegsége a pápai kórházban végzett vele. A köztiszteletben álló, családtalan Székely házát alapítványként a városra hagyta, a múzeum céljaira rendelte. (Az életrajzot Kőszegfalvi Ferenc írta.) 3 Bodrogi János (1891-1967) könyvtáros, munkásmozgalmi személyiség. Az elemi iskola elvégzése után kőműves tanoncnak állt. A szakma megszerzését követően azonnal belépett az építőmunkás szakcsoportba (1907), s a szociáldemokrata pártba (1908). Az első világháború kitöréséig Erdély különböző városaiban dolgozott, a háborúból 52 hónapi frontszolgálat után 1918 novemberében engedték haza. A forradalmak idején kerületi pártszervezetében vállalt tisztséget. A forradalmak után Esztergomban, Tatabányán dolgozott, véglegesen 1923-ban tért haza. 1920-ban, több társával együtt megalapította a Hódmezővásárhelyi Általános Munkás Dalegyletet, melynek 20 évig titkára, s mindvégig tagja volt. Az építőmunkás csoport 1923 februárjában választotta Bodrogi Jánost könyvtárosává. Az akkor mintegy 20 éve fönnálló csoport ekkor körülbelül 300 kötetnyi könyvvel rendelkezett. 1931-ben az akkor létesített munkásotthonban vonták össze az összes városi szakszervezet könyvtárát, s az egyesített könyvtárnak is Bodrogi maradt a gondozója 1952 nyaráig. Munkáját anyagi ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi tevékenységként végezte, s a kis gyűjtemény állományát 1945 nyaráig mintegy tízszeresére növelte. 1944/45-ben fél évig polgárőrként szolgált, tagja lett az újjáalakuló városi énekkarnak. 1945. április 1-jén megbízták a személyzet nélkül maradt városi könyvtár vezetésével is. 1951-ben kinevezték a könyvtár vezetőjévé, 1952 decemberétől pedig az intézményből megalakított megyei könyvtár olvasószolgálati csoportvezető- jeként dolgozott tovább 1958-ban történt nyugdíjazásáig. Ezt követően is tovább tevékenykedett, azonban egészen súlyos betegségéig, a tabáni fiókkönyvtárban vállalt szolgálatot. (Az életrajzot Kőszegfalvi Ferenc írta.) 4 Kárász József (1914-1996) író, könyvtáros, bibliográfus. Alakjában szinte a Viharsarok testesült meg; makói és hódmezővásárhelyi parasztszülők gyermekeként Szegeden született, Szegeden kezdett iskoláit Vásárhelyen folytatta, érettségit a Bethlen Gimnáziumban tett 1932-ben. Hivatásos katona édesapja nem tudott vele sokat foglalkozni, édesanyját négyéves korában tragikus baleset következtében elvesztette, szigorú mostohaanya mel-
