Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
14 A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében OMF részéről, Lénárd György és Szeles Sándor plébánosokat, Huszka László tanárt, Tóth Istvánt és ifj. Lele Józsefet a múzeum részéről, továbbá Géczi Lajos és Komoly Pál levéltárosokat, a tagok között találjuk továbbá Dunai Józsefnét, a levéltár igazgatóhelyettesét. Boróczy Béla a Vedres Építőipari Szakközépiskolát képviselte, Szűts László a városszépítő egyesületet, Gyuris György a Somogyi-könyvtárat. Berkes Jenőné és Tóth Mihályné neve szerepel még a jelenléti íven, ahol olvasható még az üzemtörténeti szekció vezetőjének, Szűcs Lajosnak, valamint Bátyi Zoltánnak, Nagy Istvánnak, Törköly Magdolnának, Hodák Jánosnak, Molnár Imrének, Dohány Editnek, Pávó Ferencnek és Rákos Istvánnak a neve, meghívottként Péter László, Kalocsai Katalin, Lovászi József- né, Orbán Imre és Kováts Zoltán szerepelt, amint az iratokból kiderül.19 A bizottság valóban igyekezett tömöríteni azokat, akiket a helyismeretben és helytörténetírásban jeles személyiségekként tartottak számon Szegeden. Az új idők új előszeleit figyelhetjük meg abban, hogy az új vezetés szemléletváltást kívánt hozni a bizottság munkájában. Együttműködést szerettek volna kialakítani a műemléki felügyelőséggel, a múzeummal, a városszépítő egyesülettel, valamint az egyházakkal a műemlékvédelmet illetően, továbbá az egyéb társszervekkel. Olyan fórummá kívántak alakulni, amely összehangolja a társszervek ez irányú tevékenységét. Az üzemtörténeti szekció aktív munkája a továbbiakban is fennmaradt Oltvai Ferenc és Szűcs Lajos ügybuzgó tevékenysége nyomán, amely gyárlátogatásokban, üzemi krónikák készítésének támogatásában, szakmai összejövetelek szervezésében és üzemtörténetek írásában öltött testet.20 Helytörténeti napokat rendeztek, helyet kértek maguknak az új utcák elnevezésében, továbbá felvetették a második világháborús hősök és áldozatok emlékművének felállítását. A szegedi bizottság sokat ígérőén bontogatta szárnyait, munkája a rendszerváltozással szűnt meg. A megye városaiban sorra alakultak a honismereti bizottságok. További kutatással talán kideríthető, hogy mikor jöttek létre. Makón mozgalmas élet folyt. Hódmezővásárhelyről kevés információval rendelkezünk. Annyi ismeretes, hogy 1988. október 13-án a vásárhelyiek, akiknek elnökeként Vári Ernőt nevezi meg az irat, közös ülést tartottak a megyei bizottsággal.21 Az országos bizottság már 1987-ben kérte, hogy a megyék küldjék meg a kiemelkedő honismereti munkát végzők listáját, akiknek ingyenesen megküldenék a Honismeret című folyóiratot. A levelet a megyei népfrontosok régi reflex hatására félreértették, és mindenféle hivatalos szerv nevét küldték meg néhány honismerő neve mellett. Szerencsénkre 1988-ban már megértették a szándékot, és a később felsorolandó nevek mellett megtudjuk az iratból, hogy a fentiek mellett Mindszenten, Nagylakon, Szegváron és Tömörkényen létezett honismereti bizottság. Sajnos a vezetőkről és tagokról az iratok hallgatnak. A fent említett nevek mellett többek között Dudás Lajos, 19 CSML HNF CSMB Szeged városi Bizottsága 53/87-20. Kézírásos melléklet a választásról és jelenléti ív. 20 CSML HNF CSMB Szeged városi bizottsága szám nélküli iratok. 21 CSML HNF CSMB Honism. Szám nélkül. 1988.
