Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenység négy évtizede 15 Erdélyi Péter, Lovászi Józsefné, Vecsernyés János, Kemény Lajosné és Endrész Erzsébet neve tűnik fel,22 akiket - dicséri a Népfront munkatársának tájékozottságát — később megtalálunk egyesületünk tagjai között. A történelmi változás a Népfront megszűnésével járt. Kiesett az erő, amely addig szervezetével és anyagilag támogatást nyújtott, valamint az adminisztrációs feltételeit biztosította a honismereti munkának. A mozgalom országos vezetése nem esett kétségbe, és az új korszaknak megfelelően új szervezeti forma megvalósítását tanácsolta. Ennek nyomán jött létre 1991-ben a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület, amelynek 1991. április 23-án keltezett alapszabályát 528. sorszámmal június 6-án vette nyilvántartásba a Csongrád Megyei Bíróság.23 24 Az egyesület megalakulása a megyei honismereti mozgalom új fejezetének a nyitánya. Történetét a későbbiekben mutatjuk be. III. A megyei honismereti élet 1969 és 1990 között A tárgyalt időszakban - akárcsak ma - a honismerő munka három szintjét nevezhetjük meg. Az országos szervek célokat, feladatokat tűztek ki, amelyeket a megyei honismereti bizottságok megtárgyaltak, és továbbítottak a helyi bizottságokhoz, valamint személyekhez. A megyei bizottságok, akárcsak a helyiek, önállóan is meghatároztak célokat, amelyek megvalósítására törekedtek. Ennek megfelelően három szinten (országos, megyei és helyi) végezték a munkát. Igazán eredmények akkor születtek, ha helyben jól dolgoztak. A honismereti mozgalom ereje a helyi munka minőségében nyilvánult meg. Ott teljesítettek jól, ahol több elhivatott ember tevékenykedett hosszú időn át, és nem a mindenkori divatoknak megfelelően. A korra jellemző módon a HNF Országos Tanácsa az alábbiakban fogalmazta meg a honismeret fogalmát: „A honismeret a közoktatás, a közművelődés, a tudományos, irodalmi és művészeti élet, a termelő munka minden területén, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak keretében folyó vagy kialakítható tömegpolitikai-közművelődési tevékenység a helyi kötődés, a nemzeti önismeret, a szocialista tudat elmélyítésére, a közös kultúra, a haladó hagyományaink ápolására, az alkotó szocialista hazafiság, a nemzetköziség fejlesztésére. A honismereti mozgalom a társadalom minden tagját segíteni kívánja - érdeklődési köre szerint - a szülőföld, a lakókörzet, a munkahely múltjának, jelenének jobb, teljesebb megismerésében, a képességei közhasznú kibontakoztatásában, közösségre találásában". 24 A kor igényeinek megfelelően megfogalmazott meghatározás a tömegpolitikai közművelődési tevékenységre, továbbá a szocialista hazafiság és nemzetköziség érzésének fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Ha lefejtjük a korabeli elvárásoknak megfelelő szöveget a meghatározásról, maradnak a máig érvényes, igazán megfogalmazott feladatok, amelyek néhány szóval foglalhatók össze: a szülőföld szeretete, múltjának, emlékeinek ápolása “ CSML HNF CSMB Honism. 455-11/a 1988. 23 Csongrád Megyei Honismereti Híradó 1991.143-148. 24 A HNF Országos Elnöksége Honismereti Bizottságának beszámolója a honismereti mozgalom helyzetéről és feladatairól. = Honismeret. 1976. 2-3. Idézi Ősz Károly i. m. 31-32.
