Berta Tibor - Biernacki Karol: Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 38. (Szeged, 2010)
Árvízvédelmi napló
A szegedi védővonalon a honvédségi erők kifogásolták, hogy az egységes irányítás nincs megoldva, az intézkedések nem az építésvezetőn keresztül történnek, hanem a védővonalra kiszállt irányítók külön-külön is intézkednek. A Bizottság a Tisza jobb partján Szegedtől Röszkéig megvizsgálta a védővonalat, és a következőket rögzíti: Az esőzések miatt a szárazföldi szállítás rendkívül nehéz — egyes helyeken lehetetlen —, fokozottabb vízi szállítás igénybevételét javasoljuk. Az I/A. védelmi szakasz vezetője közmunkaerő hiányról tett jelentést. A határon túl a jugoszláv oldalon védelemre való felkészülést nem tapasztaltunk. Egy vízőr naponta háromszor 8 km szakaszt ellenőriz. Szeged várostól a határig lévő jobb parti védelmi vonalon a nyúlgát építése nem halad megfelelő ütemben, ilyen ütemben az intézkedési tervben meghatározott időre nem készül el. 08.00 h Dégen Imre kormánybiztos elvtárstól 28-án délután kapott utasítás alapján megvizsgáltuk a Tápé-algyői olajmező Tisza jobb parti rész árvízi biztonsága fokozásának lehetőségét. A vizsgálatban a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szakértői, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság I. sz. árvízvédelmi körzetének védelemvezetői, valamint a megbízott Bencsik Béla, továbbá a Tisza jobb parti lokalizációs csoport vezetője (Boldizsár Sándor mérnök) vettek részt. A vizsgálat megállapításai az alábbiak: A Tisza jobb parti árvízvédelmi töltés 16-31 km szelvényei között elszakadás esetén a térséget védő direkt lokalizálási lehetőség nincsen. A Tisza jobb parti algyői híd feletti töltésszakadás esetén a Szeged-Hódmezővásárhelyi vasútvonal töltése védelmet nyújt abban az esetben, ha a töltés mellett vízduzzasztás nem keletkezik, azaz a vizek akadálytalan továbbvonulása biztosítva van. A töltésben lévő műtárgyak megfelelő időbeni lezárásáról, illetőleg az elzáráshoz szükséges anyagok azonnali helyszínre szállításáról és az elzárás műszaki végrehajtásának előírásáról már most gondoskodni kell. Abban az esetben ha a 4. sz. gyűjtőállomást (tankállomást) a hozzátartozó 16 lefúrt kúttal elönti a víz, ennek lezárása és kiürítése különösebb gondot nem jelent. Erre az olajipar kellően felkészült. Szükséges, hogy a Vízügyi Igazgatóság Lokalizációs Csoportja a fent említett 82,00 szintet az érdembeni védhetőség szempontjából újólag megvizsgálja, figyelembe véve azt is, hogy az ezt meghaladó vízszintemelkedés esetén nyúlgát építésre lehetőség van, amelyre utasítást adott ki kell adni. Tekintettel arra, hogy az Algyő-Szeged közötti töltésszakadás esetén a már fentebb említettek szerint direkt lokalizálási lehetőség nincsen, megvizsgáltuk az említett védvonal védképességének fokozását. Esetleges gátszakadás a töltés testének nagymértékű átázása, a mentett oldali altalaj átázása és az ebből fakadó teherbíró képesség csökkenése, továbbá előbb említett jelenségek eredményeként a védtöltés plasztikussá válása miatti elcsúszása, illetőleg a mentett oldali rézsű lekagylósodása, valamint buzgár jelenségek miatt állhat elő. A fentiek miatt legsürgősebben megoldandó feladatként jelentkezik az átázás lehetőség szerinti csökkentése. Ennek érdekében szükségesnek mutatkozik első lépésben 76
