Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)

A népszerű politikus

szovjet megszállásra egyaránt utalva hangsúlyozza, hogy a szeretetét, értel­mét nem rabolhatják el tőlünk. Ez ad erőt népünknek, hogy izzó hazaszere­tettel harcoljon a haza szabadságáért és függetlenségéért. Szól arról is, hogy minden országnak, minden nemzetnek megvannak a saját adottságai, melyeknek megfelelően rendezi be életét. A szovjet, a kom­munista törekvéssel szemben hangsúlyozza: „tiszteljük és becsüljük minden nemzet adottságát, jószokását és szabadságát, de mi is szeretnénk megmarad­ni adottságainkkal azoknak, akik vagyunk, magyaroknak." A következő írásában a vallásnak a kommunista ideológiával szembenál­lásban, valamint a nemzet függetlenségéért folytatott harcban betöltött szere­péről szól. Ősi erőnk a hit! 1946. január 13. Az emberi élet éltető ereje a hit. Ebben gyökerezik a remény és ennek a termékeny gyümölcse a szeretet. A mai nehéz, szenvedésteli életet hit nélkül, remény nélkül elvi­selni képtelenség volna. Az élettel való küzdelmet mindig azok adják fel legelőször akik­nek nincs hitük, s igy természetesen nem is lehet meg a reményük a jobb és biztosabb emberségesebb jövőre. Azok pedig, akik hit nélkül küzdenek tovább, az életidőn eltéved­nek és életük sorsa olyan emberek áldozataid esik, akik önző és hatalomratörő szándé­kukkal az emberiséget félrevezetik. Ezek az ilyenek, még a remény kipattanó rügyeit is eltapossák, s hogy elégedetlenséget szítsanak, hogy sötétszándéku terveiket megvaló­síthassák, képesek a bajkeverés minden formájára, még arra is, hogy a néptől az általa választott vezetőket elválaszthassák. A múlt bűneit a jelen hibájának tüntetik fel, és ezzel próbálnak a szenvedő népnél hatást elérni; hogy miért nincs ez, vagy amaz - elég kenyér, elég zsír, só, tüzelő és a töb­bi elsőrendű életszükségleti cikk7 Nincs, nincs! De miért nincs?! Talán ezzel az idézet­tel felelhetnénk: „Jaj a legyőzőiteknek!" És ez alól az igazság alól senki sem vonhatja ki magát: nincs kivételezés! A szenvedésteli magyar élet-út a Golgotán vezet keresztül és hihetetlenül sok türelmet követel, sokszor még az életfenntartáshoz szükséges nélkü­lözhetetlenjavakról való lemondást is megköveteli. A múltbani átkos rendszer bűneiért vezekel most ez a jobb sorsra érdemes magyar nép, amelynek pedig a bűnhöz oly kevés köze van; a múltban a vezetők éltek vissza min­dig a nép bizalmával és csak eszköznek használták fel a népet kényelmes életük biztosítására és annak megvédésére; kihasználták politikai járatlanságát, kizsákmá­nyolták verejtékes munkájában és félrevezetve belehajszolták immár másodszor egy borzalommal teli, rettenetes véráldozatot követelő háborúba. S ez a második világ­70

Next

/
Oldalképek
Tartalom