Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
szovjet megszállásra egyaránt utalva hangsúlyozza, hogy a szeretetét, értelmét nem rabolhatják el tőlünk. Ez ad erőt népünknek, hogy izzó hazaszeretettel harcoljon a haza szabadságáért és függetlenségéért. Szól arról is, hogy minden országnak, minden nemzetnek megvannak a saját adottságai, melyeknek megfelelően rendezi be életét. A szovjet, a kommunista törekvéssel szemben hangsúlyozza: „tiszteljük és becsüljük minden nemzet adottságát, jószokását és szabadságát, de mi is szeretnénk megmaradni adottságainkkal azoknak, akik vagyunk, magyaroknak." A következő írásában a vallásnak a kommunista ideológiával szembenállásban, valamint a nemzet függetlenségéért folytatott harcban betöltött szerepéről szól. Ősi erőnk a hit! 1946. január 13. Az emberi élet éltető ereje a hit. Ebben gyökerezik a remény és ennek a termékeny gyümölcse a szeretet. A mai nehéz, szenvedésteli életet hit nélkül, remény nélkül elviselni képtelenség volna. Az élettel való küzdelmet mindig azok adják fel legelőször akiknek nincs hitük, s igy természetesen nem is lehet meg a reményük a jobb és biztosabb emberségesebb jövőre. Azok pedig, akik hit nélkül küzdenek tovább, az életidőn eltévednek és életük sorsa olyan emberek áldozataid esik, akik önző és hatalomratörő szándékukkal az emberiséget félrevezetik. Ezek az ilyenek, még a remény kipattanó rügyeit is eltapossák, s hogy elégedetlenséget szítsanak, hogy sötétszándéku terveiket megvalósíthassák, képesek a bajkeverés minden formájára, még arra is, hogy a néptől az általa választott vezetőket elválaszthassák. A múlt bűneit a jelen hibájának tüntetik fel, és ezzel próbálnak a szenvedő népnél hatást elérni; hogy miért nincs ez, vagy amaz - elég kenyér, elég zsír, só, tüzelő és a többi elsőrendű életszükségleti cikk7 Nincs, nincs! De miért nincs?! Talán ezzel az idézettel felelhetnénk: „Jaj a legyőzőiteknek!" És ez alól az igazság alól senki sem vonhatja ki magát: nincs kivételezés! A szenvedésteli magyar élet-út a Golgotán vezet keresztül és hihetetlenül sok türelmet követel, sokszor még az életfenntartáshoz szükséges nélkülözhetetlenjavakról való lemondást is megköveteli. A múltbani átkos rendszer bűneiért vezekel most ez a jobb sorsra érdemes magyar nép, amelynek pedig a bűnhöz oly kevés köze van; a múltban a vezetők éltek vissza mindig a nép bizalmával és csak eszköznek használták fel a népet kényelmes életük biztosítására és annak megvédésére; kihasználták politikai járatlanságát, kizsákmányolták verejtékes munkájában és félrevezetve belehajszolták immár másodszor egy borzalommal teli, rettenetes véráldozatot követelő háborúba. S ez a második világ70