Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A vállalkozó szellemű gazdálkodó
termesztő gazdaságok számát összeadni, és így állapítani meg az árutermelő réteg arányát. A szőlős és gyümölcsös gazdaságot birtokló paprikatermesztők viszonylag kevesen voltak, ezért úgy vélem, hogy az 1930-as évek közepén a rendszeres árutermelést folytató, polgárosodó parasztréteg a város egész parasztságának hozzávetőlegesen a felét tette ki. Most már azt a kérdést kell feltennünk, hogy a harmincas évek második felében, a negyvenes évek elején e réteg növekedett-e vagy inkább szűkölt. Az adatok, a gazdasági folyamatok azt mutatják, hogy noha 1929 és 1933 között a mezőgazdaság súlyos válásba került az egész országban, így Szegeden is, a nehézségekből való kijutást éppen a mezőgazdaság belterjes ágazatainak fejlődése szolgálta leginkább. Ezt az akkori hatalom felismerte, de maga a parasztság tömege szintén ezen az úton igyekezett kitörni rossz anyagi helyzetéből. A város hatóságai már az 1920-as évek végén szorgalmazták a gyümölcsfa-telepítést és a parasztoknak a gyümölcstermesztés növelését ajánlották, amelynek segítségével elérhetik gazdasági helyzetük javulását. A gyümölcsfa-telepítési akció a harmincas évek elején bontakozott ki. Új gyümölcsösöket telepítettek a parasztgazdaságok, de a régieket is felújították. A Szegeddel határos Szatymazon és környékén az őszibarack honosodott meg, és kezdett nagyobb területen elterjedni. Wagner Adolf gazdasági főtanácsos az egyik legkiválóbb szatymazi termelő 1938-ban a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarának küldött jelentésében arról számol be, hogy Szeged határát néhány évvel ezelőtt a Szegedi Gyümölcstermelők Egyesülete százezerszámra menő fajgyümölcsfa csemetékkel ültettette be, aminek néhány év múlva megmutatkozik a hatása. Az új őszibarack ültetvények már termést adnak. A Szeged környéki homokon az őszibarack-csemeték gyorsabban nőttek, mint Buda környékén, a termelési költségek alacsonyabbak, s a gyümölcs ízesebb. Az őszibarack-termesztés jelentőségét mutatja, hogy az 1930-as években e gyümölcs kivitele országosan a tízszeresére növekedett. A fűszerpaprika-termesztés ugyancsak nagy mértékben emelkedett a harmincas évek második felében. A spanyol polgárháború következtében a magyar paprika piacot hódított el a spanyol paprikától Amerikában. A harmincas évek végén pedig a háborús konjunktúra kedvezett e fűszernövény termesztésének. A fejlődését jól bizonyítja, hogy míg 1935-ben országosan az exportált paprikaőrlemény mennyisége 6600 mázsát tett ki, addig 1939-ben már elérte a 30 000 mázsát. Szegeden a megtermelt paprikaőrlemény az 46
