Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A vállalkozó szellemű gazdálkodó
A város társadalma a Horthy-rendszer idején A Horthy-rendszer idején a politikai hatalmat a nagybirtokos arisztokrácia tartotta a kezében, a gazdasági és társadalmi életben viszont a nagypolgárság, a nagyvállalkozói réteg egyre fontosabb szerepet töltött be. A történelmi középosztály dzsentri, katonatiszti csoportjai az 1920-as évek elején az ellen- forradalomban, majd az új, tekintélyuralmi rendszer kialakításában vállaltak nem kis szerepet. Később azonban háttérbe szorultak, majd a Gömbös-kormány idején újra pozíciókat hódítottak meg a politikai hatalomban, és fokozatosan növelték befolyásukat a politikai életben. Mindezek a fejlemények a társadalmi viszonyok alakulására hatást gyakoroltak, de a rendszer jellegét nem változtatták meg. Bibó István az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című nagy tanulmányában a magyar társadalom megrekedtségének, zsákutcájának okát az 1867-es kiegyezésben jelölte meg, amely - mai kifejezéssel élve - „bebetonozta" a nagybirtokos arisztokrácia és a rendi függőségi viszonyok uralmát. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a polgárosodás - korlátozottan ugyan -, de a „gyér városi gócokban" elnidult. Ilyen városi gócot jelentett Szeged is. A város társadalmi viszonyai, társadalomszerkezete némileg eltért az országostól. Nagybirtokos arisztokraták sem ekkor, sem korábban nem élek a városban. Feudális eredetű magán nagybirtok nem létezett a város határában. A rendi társadalomszerkezet, a rendi függőségi viszonyok kevésbé éreztették hatásukat. A rendszer uralkodó elitcsoportjainak néhány képviselője azonban élt a városban. Az országos katonai elit ismert képviselője, Shvoy Kálmán tábornok nem kis szerepet töltött be a város társadalmi és politikai életében. Az 1930-as évek közepén kegyvesztett lett, nyugdíjazták. Mégis egy ideig a Gömbös Gyula vezette kormánypárt helyi szervezetének irányításában vett részt, országgyűlési képviselő is volt, majd az ellenzéki kisgazdapárthoz csatlakozott. így nem lehet maradéktalanul a rendszer uralkodó elitcsoportja képviselőjének tekinteni. Egy másik tábornok, Fegyveres Sándor is élt a városban. Az 1920-as években a szegedi vitézi szék kapitánya volt, de később nem töltött be említésre méltó szerepet a katonai hierarchiában. A szűk, de a gazdasági életben fontos szerepet betöltő nagypolgárság már nagyobb létszámban képviseltette magát a városban. A legtöbb adót fizetők 1940-ben összeállított listáján az első száz személy között több mint 50 nagy- kereskedő, nagyiparos, ipari és kereskedelmi vállalkozó található. Közöttük szerepelt a Wagner kereskedőcsalád két tagja, továbbá Bruckner Ede vaske42
