Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A vállalkozó szellemű gazdálkodó
reskedő, Győry Gyula kefegyáros, valamint malomtulajdonosok, építőmesterek ás más vállalkozók. Évi adójuk összege meghaladta az 1700 (alsó határ), a lista élén állóké megközelítette a 25 ezer pengőt. Jövedelmük fizetett adójuk többszörösét tette ki. A mintegy 130 ezer lakosú városban a középbirtokosokból, állami hivatalnokokból, katonatisztekből álló történelmi középosztály a kereső népesség 8 százalékát alkotta. Szeged polgárosodásának előrehaladását, polgári jellegének erősödését bizonyította, hogy az iparosok, kereskedők és vállalkozók, valamint szabadfoglalkozású értelmiségiek alkotta polgárság és kispolgárság együttes aránya meghaladta a 12 százalékot. Az ipari, építőipari, kereskedelmi, közlekedési munkások, városi napszámosok, házi cselédek együttes részaránya megközelítette az 50 százalékot. Mintegy 5 ezer mezőgazdasági munkás is élt itt, főleg a körtöltésen kívüli lakótelepeken és a nagykiterjedésű tanyavilágban, ahol cselédként vagy alkalmi napszámosként dolgozott Birtokos és bérlő gazdák Mind a város népességének, mind keresőinek jelentős részét az önálló birtokos és bérlő gazdák alkották. A birtokos és bérlő gazdák, valamint a mezőgazdasági munkások együttes aránya a város társadalmában meghaladta a 30 százalékot. A birtokos és bérlő gazdák, valamint segítő családtagjaik száma Birtokosok és bérlők 9923 Segítő családtagjaik 8100 Együtt 18023 A gazda társadalom a keresőknek 25%-át tette ki. Gazdasági, társadalmi viszonyainak, rétegződésének számbavétele előtt a város birtokviszonyait is át kell tekintenünk. Azért, mert földbirtokkal nemcsak mezőgazdasági foglalkozásúak rendelkeztek, hanem más társadalmi csoportokhoz tartozók is, s ez gazdasági viszonyaikat befolyásolta. Az 1935-ös birtokstatisztika szerint valamivel több, mint 14 ezer birtok feküdt a város határában, ami ugyanennyi birtokost jelentett. Közel 5000 olyan 1 holdon aluli birtokot vett számba a statisztika, amelyhez nem tartozott szántóföld. Ezek tehát tulajdonképpen néhány- száz négyszögöles kertek voltak a külvárosokban, Újszegeden, a körtöltésen 43
