Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szeged sz. kir. város szervezeti szabályrendelete (1943) közzétételéhez

Szeged szab. kir. város szervezeti szabályrendelete (1943) közzétételéhez

Közel három évtizede, 1976-ban, amikor az új Szeged története monográfia előkészítő munkálatai megindultak, saját szakterületemet illetően Péter László kérésére én is megírtam a kutatásra, földolgozásra és szerkesztésre vonatkozó elképzeléseimet. Amint erre a Serfőző Lajos szerkesztette kötet bírálatában utóbb is utaltam: „Magam ugyan a kezdet kezdetén a valamennyi köteten végighúzódó s csak a kor sajátosságai szerint a szükséghez képest módosítható egységesebb szerkesztési rend mellett foglaltam állást, egyebek mellett a városi közigazgatás- és jogszolgáltatás-történet önálló egységekként való kezelésével együtt, méltányolni tudom, hogy e kötet szerkezeti elemei jelentősen eltérnek a Gaál Endre szerkesztette 3. kötetétől. Ebből persze nem csak összeillesztési hiányok eredhettek; nagyobb baj, hogy jobbára a tartalmi kapcsolódások is - hacsak a téma szerzője nem azonos - hiányoznak, s erre a szerkesztés egyidejűsége önmagában még nem adhat elegendő magyarázatot. Elsősorban a szerkesztőknek kellett volna gondolniuk arra, hogy a korszakhatárok nem csak szétválasztják a korokat, hanem össze is kötik őket.”1

E kötet közigazgatástörténeti fejezetét gondozó történész - bár munkája során eszmecserét folytattunk s ismerte is a 3. kötetbe készült kéziratomat - nem ott folytatta, ahol én abbahagytam. Munkájának ismeretében elismerésem mellett sem rejthettem véka alá hiányérzetemet.

„Földváriné Kocsis Luca a Közigazgatás és egyéb hatalmi szervek c„ I. fejezetében az önkormányzati, a dekoncentrált államkormányzati, valamint az igazságszolgáltatási szervek intézménytörténetét tárgyalja. Köztörténész létére elég jól igazodik el szervezeti és működési kérdésekben, sőt talán éppen ezért fejezete jobban beletagolódik ebbe az alapvetően politikatörténeti részbe, mintha jogászibban írta volna meg. Személy szerint persze sajnálom, hogy nem gombolyítja tovább a szervezeti szabályrendelet 1920 utáni apróbb-nagyobb módosításainak általam a 3. kötetben elindított fonalát. Kevésbé érzékelteti az »állandóság és változás« folyamatát a város szervezettörténetében, hanem inkább az országos eseményekre meg a helyhatósági politika intézményi rezdüléseire figyel. Természetesen kiemeli az első évtized végén a közigazgatási reform (1929.XXX. te.) jelentőségét, ám fontos hatásait nem mindenben érzékelteti. így pl. előbb csupán a Polgármesteri Hivatal elnöki ügyosztályának fölállításából következtet a polgármester megnövekedett hatáskörére, majd mint a világ legtermészetesebb dolgát jegyzi meg: »Az 1929-es törvény a városi közigazgatás alfájává és ómegájává a polgármestert tette azáltal, hogy döntési jogkörét bővítette a közgyűlés teendőinek egy részével, a tanács feladatkörével és a közigazgatási bizottság elsőfokú hatósági jogkörével ruházta fel« (293.). Pedig hát hangsúlyoznia kellett volna az alapvető szervezeti változást: a városi tanács mint sok évszázados végrehajtó testület megszűnt, s majd csak 1944/45-ben nyert újra fölállítást. Szól ugyan az ügyosztályokról, ám csupán a korszak eleji (1920) és végi (1938) szervezetüket közli

1 RUSZOLY JÓZSEF: Szeged története 4. 1919-1944. Szegedi Műhely, 1993-1994/1-4:152-164., idézet: 152-153.

315