Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVII. Rész. Szolgálati Szabályzat
Az alábbi rendelkezések kiterjednek Szeged sz. kir. város hivatalaiban, továbbá az általa fenntartott vagy kezelt intézményeknél, intézeteknél, alapoknál, vállalatoknál, üzemeknél, tényleges szolgálatot teljesítő alkalmazottak közül azokra: a) akik városi nyugdíjra jogosító állást végleges minőségben töltenek be; b) akik a nem állami tanszemélyzet országos nyugdíjintézetének tagjai; c) akik akár végleges, akár helyettes vagy ideiglenes minőségben nyugdíjra nem jogosító olyan állást töltenek be, amely után helyettesítési pótlékban, illetőleg havonkint visszatérő tiszteletdíjban, havidíjban vagy havibérben részesülnek; d) akik szerződéssel egy évnél hosszabb határozott időre vannak alkalmazva, továbbá akik határozatlan időre vannak alkalmazva, amennyiben már egy évet tényleges szolgálatban (alkalmazásban) eltöltöttek. Az előző bekezdésben felsorolt alkalmazottak betegség folytán beállott szolgálatképtelenség esetén a következő bekezdésben megjelölt ideig illetményeik élvezetében maradnak — tekintet nélkül arra, hogy az 1927: XXI. te. alapján betegségi biztosításra kötelezettek volnának-e, vagy sem. Az a) és b) pont alatt felsorolt tisztviselők és egyéb alkalmazottak az 1934:1. te. 2. § (2) bekezdés a. pontban foglalt korlátozással — egy évig — a c) és d) pont alatt felsorolt tisztviselők és egyéb alkalmazottak pedig 6 hónapig kapják meg betegség folytán beállott szolgálatképtelenség esetén teljes illetményeiket. Tüdőbetegség esetén egy évi fizetéses és két évi fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. Teljes illetménynek tekintendő mindaz, ami az 1927: XXI. te. 16. § szerint az alkalmazott javadalmazásába számít. Az egy évi, illetve hat hónapi időt a hivataltól vagy munkahelytől való elmaradás napjától kell számítni. Aki illetményeit betegség által okozott szolgálatképtelenségének tartamára jelen rendelkezések alapján egy évnél, illetve hat hónapnál rövidebb időn át kapta, újból való megbetegedés és ezzel okozott szolgálatképtelensége esetében is megkapja illetményeit; ha azonban újabb szolgálatképtelensége a korábbi szolgálatképtelenség megszűnésétől számított hat hónap alatt és a korábbival azonos betegség folytán következett be, a korábbi szolgálatképtelenség tartamára a jelen szabályrendeletben említett egy évi, illetve hat hónapi időtartamba be kell számítani. Az újabb megbetegedés esetében a betegségnek az előbbi betegséggel való azonosságát vagy eltérését orvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. A c) és d) pontok alatt felsorolt az az alkalmazott, aki betegség által okozott szolgálatképtelensége esetében járandóságait hat hónapon át megkapta, ugyanannak a betegségnek következtében előállott újabb szolgálatképtelenség esetében illetményeit csak abban az esetben kaphatja, ha tényleges szolgálati viszonya nem szűnt meg és ha korábbi szolgálatképtelenségének megszűnésétől számítva legalább hat hónapon át tényleges szolgálatot teljesített. Azt az alkalmazottat, aki az előző bekezdésekben biztosított igényét kimerítette, és betegség okából továbbra is szolgálatképtelen, szabályszerű elbánás alá kell venni, abban az esetben, ha olyan alkalmazásban van, amely nyugdíjra jogosít; abban az esetben pedig, ha olyan alkalmazásban van, amely nyugdíjra nem jogosít, illetmé343. § 227
