Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

XVII. Rész. Szolgálati Szabályzat

nyeinek a legközelebbi esedékességi időponttól való beszüntetése mellett a szolgálat­ból el kell bocsátani. Az alkalmazottak jelen szabályrendeleten alapuló járandóságainak utalványozása tekintetében a polgármester határoz. A jogorvoslatok tekintetében a szolgálati járan­dóságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E szabályrendelet hatálya alá tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak szolgá­latképtelenséget előidéző megbetegedésüket kötelesek hivataluk vezetőjének hala­déktalanul bejelenteni. A bejelentés kötelezettsége a szolgálati utazás közben megbe­tegedett tisztviselőre és egyéb alkalmazottra nézve is fennáll. A hivatal vezetőjének kötelessége a beosztott hivatalnok és egyéb alkalmazott szolgálatképtelenségét előidéző betegségéről a polgármesternek haladéktalanul jelen­tést tenni, és a betegség által okozott szolgálatképtelenségről, szükség esetén, hatósági orvos útján, meggyőződést szerezni. A beteg köteles a betegsége folyama alatt nála megjelent hatósági orvos vizsgála­tának magát alávetni. Amennyiben a tisztviselő, illetve egyéb alkalmazott betegség által okozott szol­gálatképtelensége négy hétig tartott, úgy betegszabadságot kell kérnie. A kérelemhez csatolnia kell a kezelőorvosnak hatósági orvos által láttamozott bizonyítványát, vagy hatósági orvosi bizonyítványt, amelyben fel kell tüntetni, hogy a beteg előreláthatólag mennyi idő múlva nyeri vissza szolgálatképességét. Az OTBA-, illetve OTI-orvosok által a minőségükben kiállított bizonyítványt nem kell hatósági orvossal láttamoztatni. A betegszabadság engedélyezése első ízben és legfeljebb három hónapig a pol­gármester, azontúl pedig a kisgyülés hatáskörébe tartozik. A betegszabadság tartama három — a tüdő megbetegedés esetét kivéve — hónap­nál tovább nem terjedhet, hatósági orvosi bizonyítvány alapján azonban legfeljebb három hónapi időtartamra és a fentebb említett korlátozással többször is meghosszab­bítható. Ezek az intézkedések nem terjednek ki az 1927: XXI. te. alapján betegségi bizto­sításra kötelezett munkásokra, segédmunkásokra, időszaki (ún. napszámos) munká­sokra, cselédekre és hasonló jellegű alkalmazottakra, még abban az esetben sem, ha azoknak munkabére nem naponként, hanem hetenként, vagy más időközben kerülnek kifizetésre. Ezek az 1927: XXI. te. értelmében Országos Társadalombiztosító Intézet­nél esnek betegségi biztosítási kötelezettség alá. 344. § A hivatalfőnökök helyettesítését a polgármester eszközli. Az ügyosztályvezetőt rendszerint a rangidős osztálybeli jegyző helyettesíti, de szükség esetén vagy bármi oknál fogva a polgármester más fogalmazási szakbeli tisztviselőt is megbízhat a he­lyettesítéssel. 345. § A rendszeres városi alkalmazottakról a polgármester minősítési táblázatot vezet, melynek kezelését rendelettel állapítja meg. A minősítési táblázatok a törzskönyvi lapokkal együttesen kezelve az elnöki ügy­osztálynál zárt helyen tartandók. 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom