Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

XX. Rész. Intézetek, intézmények és üzemek - XXI. Rész. Ügyrend

2. Minden bizalmas és fontosabb küldeményt borítékba kell zárni még akkor is, ha helybeli hivatalokhoz küldendők, az egyéb kiadmányokat úgy kell összehajtani, hogy az üresen maradt oldalra a címzést rá lehessen vezetni. Ezt a címzést a kiadmány leírása alkalmával kell a kiadmány hátlapjára vezetni.

3. Az elküldésnek sürgős esetben azonnal, de minden esetben még aznap kell megtörténni, amelyben az aláírt kiadmány a kiadóhoz érkezett.

4. Az ügyiratokat a kiadmányozás megtörténte után — ha más különleges utasítás rávezetve nincs — levéltározás végett az irattárhoz kell küldeni.

467. §

1. A borítékra a címen kívül az ügyirat iktatószámát is fel kell jegyezni.

2. Ugyanahhoz a hivatalhoz szóló és ugyanaz nap elküldendő kiadmányokat egy borítékba kell helyezni, ez esetben azonban a borítékra valamennyi kiadmány iktatószámát fel kell tüntetni.

3. Az ugyanazon helyen székelő hivatalok a sürgős kiadmányaikat, ha pedig gazdaságosnak bizonyul, az összes kiadmányaikat kézbesítő könyv mellett küldönccel is átküldhetik egymáshoz.

4. Ha a kiadmány vétív mellett kézbesíttetett ki, a visszaérkezett vétívet — ha más hivatalhoz juttatni nem kell — a kiadó a fogalmazványhoz (előadmányhoz) csatolja, illetve odacsatolás végett az irattárhoz juttatja.

468. §

1. Ha a kiadmányokat postán küldik, a küldeményeket egyenként kell a postakönyvbe vezetni, és úgy a postának átadni, amely azoknak átvételét a keletbélyegzővel és névaláírással igazolja.

2. Az esetleg külön postai feladóvevény ellenében adott küldeményekről szóló postai elismervényeket a postakönyvbe ragasztva kell megőrizni.

3. Az egyszerű és ajánlott küldeményekről, valamint a hivatalos táviratokról kü- lön-külön postakönyvet kell vezetni.

V7. fejezet. Levéltári kezelés

469. §

A levéltár a város magánjogi, gazdasági, közigazgatási, általános történelmi és kultúrtörténeti iratainak és az azokhoz tartozó segédkönyvek megőrzésére szolgál.

A levéltárban csak 15 évesnél régibb iratok nyernek elhelyezést, a legutolsó 15 év iratai már az irattár anyagát képezik.

Ezen kívül a levéltárban kell elhelyezni:

a) a közgyűlési és a kisgyűlési jegyzőkönyveket,

b) a törvényhatósági szabályrendeletek egy-egy jóváhagyási záradékkal ellátott eredeti példányát,

c) a felekezeti és állami anyakönyvek hitelesített másodpéldányait és a hozzá tartozó iratokat,

d) az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét és a központi választmányi jegyzőkönyveket,

292