Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

XX. Rész. Intézetek, intézmények és üzemek - XXI. Rész. Ügyrend

5. A kiadmánynak tárgykivonatát mindig az előadó állapítja meg, röviden de sza­batosan. Az ekként megállapított tárgykivonatot kell használni az iktatásnál is. 456. § 1. Kisebb jelentőségű, valamint a közbenső intézkedéseket az előadók kiadmá­nyozzák. 2. Minden felesleges levelezés és az iktatmányok számának felesleges szaporítása tilos. Az iktatmányok számát egymagában nem szabad alapul venni valamely hivatal érdemi munkája minőségének és mennyiségének elbírálásánál. 3. Az ügyiratokat iktatás után feleknek kezébe adni nem szabad. 4. A felek és igazolt képviselőik az iktatott ügyiratokat a főnök engedelmével a hivatalban betekinthetik, azokról feljegyzéseket készíthetnek. 457. § 1. Az ügyek elintézésénél, különösen pedig azok előkészítésénél (tárgyalásánál) az írásos munkát lehetőleg mellőzni kell és az érintkezés — ideértve az osztályok egy­másközti érintkezését is — lehetőleg szóbeli (esetleg telefon) legyen. 2. Több osztály elbírálását igénylő ügyek az előadó javaslatára az érdekelt osztá­lyok előadóinak egyesített megbeszélésével kell tárgyalni és pedig lehetőleg akként, hogy az intézkedés tervezetéhez az érdekelt más osztályok vezetői írásbelileg azonnal hozzájáruljanak. A határozattervezet elkészítése céljából ügyiratokat a szakhivatalok­hoz s a tiszti ügyészséghez átküldeni nem szabad. 3. Azok az ügyek, amelyekben közbeeső intézkedés tétetett, minden közbenső kezelés nélkül az előadónál maradnak a válasz vagy jelentés beérkeztéig, tehát a ke­zelés szempontjából mint elintézetlen ügyek szerepelnek. Ezeknek a nyilvántartása az előadó kötelessége. 4. Amennyiben szükségesnek látszik, s az elintézés gyorsaságát elősegíti, illetve ha azt a megkereső hivatal szükségesnek tartotta, az iratokat közvetlenül eredetben is el lehet küldeni. 5. Olyan esetekben, melyekben valamely hivatal a más hivatalhoz intézett ügyirat­ra a kitűzött határidőig választ nem kap, a válaszadást piros levelezőlapon kell meg­sürgetni. A hivatalhoz érkezett sürgető levelezőlapokat minden alkalommal a főnök­nek kell bemutatni, aki köteles azonnal intézkedni. 458. § 1. Minden előadó a részére kiosztott ügydarabokról, azok számáról előadói mun­kakönyvét vezet, melyben mind a végleg elintézett ügyeknél, mind a közbenső intéz­kedéseknél az elintézés napját bevezeti. 2. Ha valamely ügyiratnak az elintézése más osztály vagy hivatal ügykörét is érin­ti, s a hozzájárulás a tervezet intézkedéséhez az előző §-ban szabályozott módon nem volt megszerezhető, az ügyiratot kiadás előtt rövid úton kell az illető osztályhoz vagy hivatalhoz átküldeni, amely osztály vagy hivatal az ilyen ügyiratot 8 napon belül köteles elintézni és visszaküldeni. Az ügyiraton azonban az átküldéskor fel kell je­gyezni, hogy milyen okok miatt vált lehetetlenné az említett közvetlen érintkezés. 3. A kezelő az ilyen ügyiratoknál a más osztály vagy hivatalhoz küldés napját és a visszaérkezés napját az osztály-iktatókönyvbe irónnal bejegyzi. 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom