Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
7. ha az árva önálló ipari vagy más foglalkozást folytat, ha ebből a foglalkozásból eredő havi jövedelme az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja; 8. ha az árva hadseregbe haditengerészethez vagy a honvédséghez havi díj vagy zsold élvezete mellett tényleges szolgálatba lép, ha illetményeinek 1 hónapra eső összege az 1. pontban említett összeget eléri, vagy meghaladja. (2) Ha a 3. pont alatt említett ingyenes hely a 4. alatt említett alapítvány vagy alapítványi hely, vagy az 5. pont alatt említett ösztöndíj családi természetű, az ingyenes vagy alapítványi helyen történt elhelyezés, illetőleg az ilyen alapítványnak vagy ösztöndíjnak élvezete akkor sem tekinthető ellátásnak, ha annak összege, vagy értéke az 1. pontban említett összeget meghaladja. (3) Az 1-8. pontok alatt említett valamely ellátás élvezetében álló árva részére nevelési járulékot nem lehet megállapítani, illetve a már megállapítottat időlegesen be kell szüntetni. (4) Az időlegesen beszüntetett nevelési járulékot újból folyósítani kell, ha az élvezett ellátás a tisztviselők árváinál, valamint a díjnokok, kézbesítők, tűzoltók, altisztek és szolgaszemélyzet olyan árváinál, akik a 47. szakasz alapján 16. életévük betöltése után is részesülnek nevelési járulékban, a 24., egyéb árváknál aló. életévének betöltése előtt teljesen megszűnik, vagy ha az élvezett ellátásnak összege vagy értéke az árva 24. illetőleg 16. életévének betöltése előtt az 1. pontban említett összegnél kisebb összegre száll alá, még pedig azt a hónapot követő hó első napjától kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely ok miatt a nevelési járulék beszüntettetett. (5) Azt a körülményt, hogy az árva az 1-8. pontok alatt említett valamely ellátásnak élvezetébe jutott, az köteles haladék nélkül a kifizető pénztárnak bejelenteni, akinek kezéhez a nevelési járulékot folyósítani kell. (6) Ha valamely tanintézetben (nevelőintézetben) az ingyenes vagy alapítványi hely csak a tanév tartama alatt nyújt ellátást, az ilyenképpen elhelyezett gyermeket abban az esetben kell ellátottnak tekinteni, ha az egész tanévre szóló ellátás értékének 1/12 része a havi 32 pengőt eléri, vagy meghaladja (11.000/1926. M.E. III. 8.). 403. § Ha az árváknak mindkét szülője után nevelési járulékra volna igénye, ezt csak az egyik és azon szülő után kell megállapítani, aki után a nevelési járulék nagyobb ösz- szegben állapítható meg. 404. § (1) Az e szabályrendelet értelmében ellátásra jogosító alkalmazásban állott, s tényleges szolgálatban elhalt tisztviselőnek és alkalmazottnak szülődén, vagy szülőtlenekkel egyenlőnek tekintendő árvái, ha nevelési járulékra a 42. szakasz értelmében igényük még nincsen és ha a 47. szakaszban meghatározott életkort meg nem érték el, együttesen az atyjuk, illetőleg az anyjuk által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazás egy évi összegének egy negyedével felérő végkielégítésre tarthatnak igényt, amely végkielégítést a gyermekek gyámjának vagy gondnokának kezeihez kell folyósítani. (2) Azok a szülődén árvák, akinek atyja és anyja is e szabályrendeletnek határoz- mányai alá tartozó tisztviselő vagy alkalmazott volt, az e szakaszban megállapított végkielégítésre mind a két szülő után igényt tarthatnak, akkor ha az árváknak még 266
