Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete

egyik szülő után sincs igényük nevelési járulékra, ha pedig az árváknak az egyik szülő után már nevelési járulékra van igényük, de a másik után még nincsen, ez utóbbi szülő után járó végkielégítésüket folyósítani kell, tekintet nélkül arra, hogy a másik szülő után nevelési járulékban részesülnek.

(3) A díjnoknak szülődén vagy szülőtlenekkel egyenlőnek tekintendő árvái végkielégítésre igényt nem tarthatnak.

(4) Olyan szülődén vagy szülőtlenekkel egyenlőnek tekintendő díjnoki árvák részére azonban, akiknek nevelési járulékra csak azért nincsen igényük, mert a díjnoknak beszámítható alkalmazása még nem érte el az öt évet, méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják, törvényhatósági kisgyűlés végkielégítést engedélyezhet.

(5) Ezt a végkielégítést a szülődén vagy szülőtlenekkel egyenlőnek tekintendő díjnoki árvák együttesen kapják.

(6) A díjnoknak szülődén vagy szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvái részére fenti 4. bekezdésben említett esetben engedélyezhető végkielégítést az atya (anya) által a tényleges szolgálatban utoljára élvezett nyugdíjba beszámítható javadalmazás egy évi összegének 14-ében kell megállapítani (5100/1924. M.E. III. 9. pont, 5300/1926.M.E. 9. pont).

405. §

(1) A nyugdíjra igényt adó tényleges szolgálatban (alkalmazásban), illetve a nyugdíjazott (kegydíjas) állapotban elhalt tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak

a) özvegye részére,

b) olyan szülőtlen vagy szülőtlen árvákkal egyenlőnek tekintendő árvái részére, akik a 47. §-ban meghatározott életkorukat még nem töltötték be,

az elhalálozás napját követő 3 hónapon át, mindenkor a járandóságoknak esedékessége napján folytatólagosan ki kell fizetni azokat a készpénzjárandóságokat, amelyek az elhalt részére az alatt a 3 hónap alatt járnának, abban az esetben, ha még életben volna (5100/1924. M.E. II. 16. és III. 6. pont, 7000/1925. M.E. 113.). A terhes illetmények (külön munkaátalány, képviseleti átalány, úti átalány stb.) nem fizethetők ki.

(2) Az özvegyi nyugdíj élvezetében állott özvegynek elhalálozása esetén az olyan szülőtlen árvák részére, akik a 47. §-ban meghatározott életkorukat még nem töltötték be, az elhalálozás napját követő 3 hónapon át, mindenkor az özvegyi nyugdíj esedékességének napján folytatólagosan ki kell fizetni azt az özvegyi nyugdíjat, lakáspénzt és nevelési járulékot, amely az elhalt özvegy részére ez alatt a 3 hónap alatt járna abban az esetben, ha még életben volna (5100/1924. M.E. III. 6. pont, 7000/1925. M.E. 113. pont, 1630/1934. M.E. 5. §).

(3) Az előző két bekezdésben említett készpénzjárandóságok alatt az alább megjelölt járandóságokat kell érteni, amelyekre az elhaltnak igénye lenne abban az esetben, ha még életben volna, és pedig a tényleges szolgálatban elhalt tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál a fizetést, esetleges pótilletményt, hadipótlékot, a lakáspénzt és családi pótlékot, a nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselőknél és egyéb alkalma267