Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete

(8) A jelen szakaszban foglalt rendelkezéseket a díjnokok gyermekeivel szemben is alkalmazni kell.

395. §

(1) A 2. szakaszban felsorolt eseteken kívül nem tarthat igényt nevelési járulékra az a gyermek,

a) aki nem magyar állampolgár;

b) akit a bíróság jogerősen hivatalvesztésre ítélt; vagy olyan büntetendő cselekmény miatt ítélt el jogerősen szabadságvesztés büntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve;

c) aki végkielégített tisztviselőnek, vagy alkalmazottnak gyermeke;

d) akinek atyja — amennyiben nem eltűnt tisztviselőről, illetve alkalmazottról van szó —, állását önként elhagyta és arra felhívás dacára a felhívásban megszabott idő alatt nem tért vissza;

e) akinek atyja nyugdíját a 28. § értelmében megváltotta.

(2) Az örökbefogadott gyermeknek nevelési járulékra igénye nincs. Viszont az a körülmény, hogy az alkalmazottnak gyermekét harmadik személy örökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényt nem szünteti meg.

(3) A díjnok gyermeke az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül a 34. § (4) bekezdés a-c pontjaiban felsorolt esetekben sem tarthat igényt ellátásra.

396. §

A 35. szakaszban említett kedvezményes özvegyi nyugdíj folyósítása esetén nevelési járulék nem engedélyezendő mindaddig, amíg az özvegy a férje által utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak teljes összegével felérő özvegyi nyugdíjat élvez.

397. §

(1) A nevelési járulékot annak az özvegyi nyugdíjnak alapulvétele mellett kell megállapítani, amelyben a gyermek, édes vagy mostoha anyja részesül. Ha az anya özvegyi nyugdíjban nem részesül, vagy ha az anya nagyobb özvegyi nyugdíjban részesül, a nevelési járulékot annak az összegnek alapulvétele mellett kell megállapítani, amely az anyát, a törvényes előfeltételek fennforgása esetén a 35. § (6) bekezdése szerint özvegyi nyugdíj címén megilletné. Ha az özvegyi nyugdíj több nő között oszlik meg, a nevelési járulék megállapításánál az özvegyi nyugdíjnak a 35. § (6) bekezdés szerint megállapított egész összegét kell alapul venni. A nevelési járulékra igénynyel bíró apátián árváknak fejenként járó nevelési járulékát 1924. évi július 1-től kezdve a nevelési járulék megállapításánál az előbbiek szerint alapul veendő özvegyi nyugdíjnak egyötödével kell megállapítani (5100/1924. M. E. III. 2. pont.).

(2) A nő alkalmazott gyermekeit megillető nevelési járulék ok megállapításánál azt az összeget kell alapul venni, amely az ugyanolyan összegű beszámítható javadalmazás élvezetében állott férfi tisztviselőnek vagy alkalmazottnak özvegyét özvegyi nyugdíj címén megilleti.

262