Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
(1) A nevelési járulékra igénnyel bíró szülőtlen, vagy szülőtlenekkel egyenlőnek tekintendő árváknak fejenkint járó nevelési járulékát az előző § szerint az atyátlan árvákat megillető nevelési járuléknak kétszeres összegében kell megállapítani (5100/1924. M.E. III. 3. pont). (2) A szülőtlen árvákkal egyenlőnek kell tekinteni azokat az atyátlan árvákat, akiknek anyja azt az okot kivéve, hogy férje legalább 5 évi szolgálati idővel nem bír, — özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdíját bármely okból elvesztette, vagy azt megváltotta. (3) A szülőtlen árvákkal egyenlőknek kell tekinteni továbbá a nő alkalmazottak anyátlan árváit is akkor, ha az árváknak édesatyja teljesen vagyontalan és keresetképtelen. (4) Ha a nevelési járulék élvezetben álló atyátlan árvák időközben szülőtlen vagy szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákká lesznek, nevelési járulékukat az előző bekezdés rendelkezéséhez képest az addig élvezett nevelési járulékoknak kétszeresére kell felemelni. (5) A szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő s az ezen szakasz értelmében a nevelési járuléknak kétszeresét élvező árváknak nevelési járulékát ismét az egyszeres összegre kell leszállítani akkor, ha megszűnik az ok amely miatt az illető árvák szülőtlen árváknak voltak tekintendők. (6) Ha az özvegy az elhalt férje után a várostól járó özvegyi nyugdíján kívül a várossal az érvényben álló jogszabályok szerint az ellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézetek valamelyikének terhére is részesül özvegyi ellátásban [35. § (16) bekezdés], az árvák nevelési járulékát csak az egyik, még pedig az után az özvegyi ellátás után lehet megállapítani, amely az özvegy részére teljes összegében fizettetik ki (5100/1924. M.E. Hl. 7. pont). (7) Ha az özvegy az elhalt férje után özvegyi ellátásban és ezen felül a saját alkalmaztatása után ellátásban is részesül (35. § 16. bek.), valamint, ha a női alkalmazott az elhalt férje után a várostól vagy várossal az érvényben álló jogszabályok szerint az ellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézetek valamelyikétől özvegyi ellátásban is részesül (35. § 18. bek.), az árvák nevelési járulékát az özvegyi nyugdíj teljes összegének alapul vételével kell megállapítani abban az esetben is, ha az anya a 35. § 16. bekezdésében, illetve a 35. § 18. bekezdésben foglalt rendelkezések folytán az őt egyébként megillető özvegyi nyugdíjnak csak 50%-át kapja. (5100/1924. M.E. III. 7.pont) (8) Ha a nő tisztviselőnek, vagy egyéb női alkalmazottnak a gyereke után családi pótlékra s ugyanannak a gyermeknek elhalt atyja után nevelési járulékra is lenne igénye — 1924. július 1-től kezdve —, az említett két járandóság közül azt kell megállapítani és folyósítani, amelynek megállapítását az igényjogosult kéri. (7000/1925. M.E. 114. pont) 398. § 399. § (1) A nevelési járulék élvezete a tisztviselők és alkalmazottak gyermekeinél huszonnégy éves koruk betöltéséig, vagy korábban bekövetkezett ellátásukig, a díj nők, a kézbesítő, a szolgaszemélyzet, az altisztek és tűzoltóság tagjainak gyermekeinél 16 éves koruk betöltéséig, vagy korábban bekövetkezett ellátásukig tart. 263
