Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)

A VI. (javadalomkezelési) ügyosztály hatáskörébe tartozott

a) a javadalmi díjszabások kidolgozása;

b) a javadalmak kezelésének felügyelete, a javadalomkezelő személyzet ügyeinek intézése;

c) a javadalmakkal kapcsolatos építmények (vámház, híd, rakpart) elkészítésével kapcsolatos tárgyalások;

d) a városi vámok, italmérési díjak kezelésére vonatkozó szabályok megsértésének, a csempészetnek az elbírálása;

e) a városi bérház hasznosítása; a mértékhitelesítő hivatal felügyelete;

f) a tiszai árterek hasznosítása;

g) a javadalmi bevételeknek a főpénztárba való átutalása;

h) ha a fogyasztási adók házi kezelésben vannak, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása;

i) a népszámlálás és a statisztika, az utóbbi főleg a vámárukra (T. 2064/1882. lt.).

Az új tanácsnoki hely betöltése helyi politikai bonyodalmakkal is járt. Pályázott

Tóth Pál, a későbbi főjegyző is, mivel azonban függetlenségi pártinak vallotta magát, a jelölőbizottság — gyaníthatóan Tisza Lajos intenciójára — nem fogadta el pályázatát. Enyedi Lukács még bizalmatlansági indítványt is tett emiatt a jelölőbizottság ellen.24 Szekerke József meg azzal a polgármesteri intézkedéssel nem értett egyet, amelynek alapján az újonnan megválasztott László Gyula nem a VI., hanem az I. ügyosztály élére került; a VI. vezetésére pedig Zombory Antal bízatott meg. (Igaz, ő már 1879-ben is igyekezett megszabadulni a fogyasztásiadó-bizottság elnökségétől, most mégis elvállalta ezt is...) Szekerke, aki valamikor „fehér cédulás” lévén, most az ellenzékbe tartozhatott, nem ért célt, mert a tanácsnokok ügyosztályokba osztására éppenséggel joga volt a polgármesternek.25

Az új ügyosztály vezetője más ügyekkel is el volt halmozva. O látta el az akkori építkezések (pl. a városháza) felügyeletét is. Pillich Kálmán szemére is vetette, hogy „a javadalmak sem kellő kezelésben, sem elfogadható felügyeletben nem részesülnek, hanem mintegy maguktól felügyelődnek”. A nyughatatlan képviselő ezért indítványozta, hogy a javadalmi tanácsnokot szigorú felelősség terhe alatt kötelezzék a javadalmak gondozására. A közgyűlés azonban úgy találván, hogy az ügybeosztás a polgármestert illeti, mellőzte e kötelezést.26

Az 1890-ben gazdasági és javadalmi ügyosztállyá egyesült orgánum 1897-ben egy másik osztályjegyzővel is kiegészült, miáltal az osztályjegyzők száma 9-re emelkedett.27 (Addig ennek feladatát egy oda beosztott I. osztályú vámpénztárnok, az ekkor elhunyt Nyilassy Ágoston látta el.)

A város rendezési terve megkövetelte a mérnöki hivatal újjászervezését', személyzete létszámának és kvalifikációjának az emelését is. A javaslatot a város mérnökeiből alakított bizottság dolgozta ki28; ezen a közgyűlés által kiküldött bizottság módo24 Tanácsnok-választás. SZN 1882. máj. 9.; Ki. 1882: 1/51.

25 Kj. 1882:226.

26 Kj.1883:51.

27 Ki.1897:308

28 SZH 1880. máj. 16.

22