Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)

sított, azt véglegesen — figyelembe véve Tisza Lajos királybiztos észrevételeit — az 1880. július 29-i közgyűlés fogadta el. Részletesebben később térek ki rá.29

Az 1883. január 4-i közgyűlés az azévi költségvetés tárgyalásakor küldött ki egy szervezőbizottságot (1883:4/2.V.), feladatául tűzve a szervezeti szabályrendeletnek a következő évben esedékes tisztújítás előtti átdolgozását. A kérdés ezúttal szokatlanul nagy publicitást kapott. A kormánypárti Szegedi Híradó nem sokkal később cikksorozatot szentelt neki A szervezeti szabályok revíziója címmel (1883. febr. 15., 16., 17., 18.). Az -lf- jelű cikkíró (Lévay Ferenc?) szerint a reform alapkövetelménye lesz az időközben elfogadott kvalifikációs törvény (1883:1.tc.) következetes végrehajtása. Ez a hatévenként újraválasztandó tisztviselőknél elvileg lehetségesnek is látszott; nem úgy a kezelő- és segédszemélyzet esetében, amelynek tagjait azelőtt élethossziglan választattak meg. így körükben csak fokozatosan kerülhetett sor a képesítési követelmények érvényesítésére. A drága — ekkor már évi 210 551 forintba kerülő — és tökéletlen helyett jó és olcsó városi közigazgatást igényelt; a komplikált, bürokratikus szervezet és eljárás egyszerűsítése révén. Ostorozta a magánérdekek előtérbe állítását, a sógorság-komaság rendszerét, s kifogásolta, hogy a közhivatal immáron puszta megélhetési forrássá süllyedt. A közgyűlésen sok a tiszteletlenség a tisztviselőkkel szemben; a közigazgatás elveszítette régi, patriarchális jellegét. A megoldás kulcsát a szervezeti szabályoknak a képesítési törvény rendelkezései szerinti átalakításában s az ifjúságnak a tisztújításon való föllépésében látta.

A szervezeti szabályzat alapos átdolgozására Vass Pál főjegyző vállalkozott. Munkálatát, amely alapvonalaiban követte ugyan az addigi statútumot, szerkezetében mégis számos újítást tartalmazott, 1883 decemberében terjesztette a szervezőbizottság elé.

A bizottság hármas feladatából kiindulva, először az 1877/78 óta eltelt hat esztendő szervezeti változásait foglalta össze. Ezek az alábbiak voltak.

1. Mivel az árvízi rombolás a város területén olyan állapotot teremtett, hogy a régi hét választókerület határainak felismerése (vagy inkább fenntartása!) lehetetlenné, s az 1880-ban kilépő 71 bizottsági tag megválasztása kivihetetlenné vált, a közgyűlés 1880:525. számú határozatával kilenc új helyhatósági választókerületet szervezett (4.§).

2. Az 1879:464. sz. határozattal a hétköznapi közgyűlések délelőttről délutánra kerültek át (6.§).

3. A javadalmak házi kezelésére az 1882:88. számú közgyűlési határozat új, V. ügyosztályt szervezett (101/A §).

4. Egy 1882. évi belügyminiszteri rendelet értelmében a kettős könyvvitelt fölváltotta a „kamarai rendszer”, a rovatos számadás (132.§).

5. Az 1882:161. számú határozattal az egészségügyi tisztség kiegészült egy külterületi orvossal és 5 szülésznővel.

6. 1880-ban kibővült a mérnöki hivatal (147-152.§§).

7. A mértékhitelesítő hivatal szabályozása 1883-ban átkerült a javadalomkezelési szabályzatba (153.§).

8. Az erdőtörvény értelmében bevezették az erdővédi intézményt (162.§).

29 Vö. T. 4205/1880. lt.

23