Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
II. Rész. A közgyűlés
A szavazást a bizottsági tagok akként gyakorolják, hogy törlik mindazoknak a jelölteknek a nevét, akiket megválasztani nem kívánnak. Ha valamelyik bizottsági tag nem törölte azoknak nevét, akiket megválasztani nem akar, úgy a szavazást az első jelölt javára kell számításba venni. A bizottságok, szakbizottságok és választmányok tagjainak, valamint a felsőházba küldendő tagok választásánál a szavazók a szavazólapokon ajánlottak helyett másokra is szavazhatnak és pedig akként, hogy ezeknek a nevét a szavazólapokra felírják és törlik azoknak a nevét, akiket megválasztani nem akarnak. Ebben az esetben azoknak a javára kell a szavazatokat számba venni, akiknek a nevét a szavazó felírta, s akiknek a nevét a szavazó át nem húzta, és pedig abban a sorrendben, amelyben a szavazólapon egymás után következnek a szükséges számig, vagyis ha valaki a választás alá eső tagok számánál több személyre szavazott, nem szabad figyelembe venni azt a szavazatot, amely a névsor végén fölös számú személyre esett. Viszont ha a szavazólapon a szükséges számnál kevesebb egyént nevezett meg a választó, ez a szavazás érvényességét nem érinti. Választásoknál a leadott szavazatok viszonylagos többsége, a polgármester választásnál pedig a szavazatok általános többsége dönt. Ha viszonylagos többséget, illetőleg a polgármester választásnál általános többséget egyik jelölt sem nyert, új szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között. Ha pedig az újabb szavazás sem vezetne eredményre, az egyenlő számú szavazatot kapott jelöltek között a legközelebbi közgyűlésen új választást kell tartani. 25. § Az elnök szavazati joga. Az elnöknek ebben a minőségben szavazati joga nincs, de szavazategyenlőség esetében — a választásokat kivéve — köteles dönteni. Ha az elnök bármilyen címen tagja a törvényhatósági bizottságnak, abban az ügyben, amelynek tárgyalása alatt elnökölt, szavazati jogát nem gyakorolhatja. 26. § Határozatképesség. A közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határoz, a költségvetés, zárszámadás és szabályrendelet tárgyalásánál, azonban csak akkor határozóképes a közgyűlés, ha legalább húsz nem tisztviselő bizottsági tag van jelen. A törvényhatósági bizottság tisztviselő tagjainak csak azok tekinthetők, akik az 1929: XXX. te. 6. §. 1. B. pontja alapján hivatali állásuknál fogva tagjai a bizottságnak. Ha határozóképtelenség miatt új közgyűlést kell egybehívni, ezen a közgyűlésen a jelenlévők határoznak mindazokban az ügyekben, amelyek a határozatképtelen közgyűlés tárgysorozatába fel voltak véve. A költségvetés, zárszámadás és szabályrendelet tárgyalásánál a határozatképességhez a t. főügyész jelenléte minden esetben szükséges. A t. főügyész akadályoztatása esetén a t. ügyész, vagy bármelyik tb. főügyész, vagy tb. ügyész helyettesíti. 27. § A határozatokat ugyanazon a közgyűlésen, melyen hozattak, sem módosítani, sem megváltoztatni nem lehet. 133
