Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
II. Rész. A közgyűlés
A költségvetés és zárszámadás tárgyalási módja. A költségvetés és zárszámadások tárgyalása az alábbiak szerint történik: 1. a háztartás költségvetése, illetőleg zárszámadása, — ezt követően 2. az alapok, alapítványok, az önálló vagyonkezelésű intézetek, üzemek, vállalatok, költségvetései, illetőleg zárszámadásai következnek. Mindezeknek a költségvetéseknek, illetve zárszámadásoknak a tárgyalása előbb általánosságban, azután részekre kiterjedően történik Hozzászólásnak az alábbiak szerint van helye: 1. Általánosságban úgy a háztartás költségvetéséhez, illetőleg zárszámadásához, mint az alapok, alapítványok, stb. költségvetéseihez és zárszámadásaihoz együttesen. 2. Részletekre kiterjedőleg a háztartás költségvetéséhez, illetve zárszámadásához fejezetenkint külön-külön, az alapok, alapítványok, stb. költségvetéseihez, illetve zárszámadásaihoz külön-külön. Az általános vitánál és határozathozatalnál az 1929: XXX. te. 28. §-ának (3)—(5) bekezdéseiben foglalt időtartamok a kétszeresükre emelhetők. Ha a háztartás, az alapok, alapítványok, önálló vagyonkezelésű intézetek, üzemek és vállalatok költségvetéseinek, illetőleg zárszámadásainak általános tárgyalása öt közgyűlési tárgyalási nap alatt nem nyer befejezést, akkor az 1929: XXX. te. 28. §- ában megállapított időtartamok az irányadók. Ugyanezek a szabályok érvényesek a részletes tárgyalásnál és határozathozatalnál. A közkórházi költségvetés és zárszámadás tárgyalásának előkészítésére nézve az 1300/1932. N.M.M. sz. rendelet, míg a közúti költségvetés előkészítésére az 1890: I. te. 22. §-ának rendelkezései az irányadók. A költségvetések és zárszámadások tervezetét sokszorosítani és a törvényhatósági bizottsági tagok részére kikézbesíttetni kell. 29. § Közgyűlési előadók. A közgyűlési ügyek előadói rendszerint az érdekelt ügyosztályok vezetői, de a polgármester előadóként más ügyosztály vezetőjét vagy a közgyűlés tagjai közé nem tartozó más tisztviselőt is kirendelhet. Az előadónak ebben a minőségében szavazati joga nincs. Az előadó a kisgyűlési javaslatot még a közgyűlés határozatának megfelelően köteles megszövegezni vagy átszövegezni, s a közgyűlés jegyzőjének átadni. 30. § Közgyűlési jegyzőkönyv. A közgyűlési jegyzőkönyvnek a résztvevő tagok pontos névsorán kívül tartalmaznia kell a felmerült tárgy rövid kivonatát, továbbá a hozott határozatokat indokaikkal együtt, névszerinti szavazásnál pedig a szavazásra feltett kérdést és a szavazók neveit, az adott szavazatok szerint. Jegyzőkönyvbe kell foglalni az érdekeltség és a széksértés esetében hozott döntést, a megtorló intézkedést, továbbá az elnapolásra vonatkozó határozatot. A vita folyamán felmerült, de el nem fogadott indítványok és módosítások a jegyzőkönyvben helyet nem foglalnak. A tárgyalás folyamán írásban benyújtott indítványokat az iratokhoz kell csatolni. 28. § 134
