Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
II. Rész. A közgyűlés
Tanácskozási rend. A tárgyalás a kitűzött ügynek felolvasásaival, illetve az előadó szóbeli előterjesztésével veszik kezdetét. A szabályrendeleteket, költségvetéseket és zárszámadásokat a közgyűlés általánosságban és részletes vitában tárgyalja. Minden egyéb tárgynak a közgyűlésen csak általános vitája van. Ugyanabban a vitában minden bizottsági tag rendszerint csak egyszer szólhat a tárgyhoz, többszöri hozzászóláshoz az elnök indítványára a közgyűlés adhat engedélyt. A polgármester, a helyettese, a t. főügyész és az előadók bármikor és akárhányszor, a vita berekesztése után is felszólalhatnak, és felszólalásukat a megszabott időn túl is folytathatják. Az indítványozó a zárszó jogán másodszor is felszólalhat, amely esetben a felszólalás tíz percnél tovább nem tarthat. A közgyűlésen szólani kívánók a közgyűlés jegyzőjénél jelentkeznek. A jelentkezőket aszerint, amint a javaslat mellett vagy ellen kívánnak felszólalni, jelentkezésük sorrendjében váltakozva kell szólásra felhívni. A hozzászólás tartama rendszerint nem lehet hosszabb félóránál, amelyet a felszólaló kérelmére a közgyűlés legfeljebb egy óráig meghosszabbíthat. Ha a vita két órán túl teljed, és a tárgyhoz már legalább négy bizottsági tag hozzászólt, a törvényhatósági bizottság — az elnöknek vagy bármelyik tagnak indítványára — az egyes hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A korlátozott időtartam tíz percnél rövidebb nem lehet és azt a közgyűlés egyes indokolt esetben — szónok kérelmére — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással a korlátozásképpen megszabott időtartam kétszereséig meghosszabbíthatja. Ha a hozzászólási időtartam korlátozása után a tárgyalás újabb két óráig tart, a törvényhatósági bizottság — az elnöknek vagy bármelyik bizottsági tagnak indítványára — felszólalás nélkül, egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a kérdés tárgyalását berekeszti. A berekesztés elhatározása után a tárgyalás alatt álló kérdésben a harmadik és tizedik bekezdésben említett kivétellel, további hozzászólás nélkül kell határozni. A vitának hatodik és hetedik bekezdésben említett kétórás időtartamába az előadónak, szaktisztviselőnek és a szakképviselőnek beszédidejét nem lehet beszámítani. Személyes megtámadtatás kérdésében rendszerint azonnal fel lehet szólalni, az elnök azonban a felszólalást a napirend letárgyalása utáni időre halaszthatja. Az ilyen, valamint az ügyrendhez kért felszólalás öt percnél tovább csak az elnök engedélyével tarthat. Az a tisztviselő, aki szakszerűség képviselete címén tagja a törvényhatósági bizottságnak, köteles annak ülésein megjelenni, felhívásra az ügykörébe eső szakkérdésekben felvilágosítást adni és akadályoztatása esetén magát helyettesíttetni. Ennek a kötelességnek gyakorlása közben bármikor és akárhányszor felszólalhat, és felszólalása a megszabott időnél tovább is tarthat. A szólót beszédében félbeszakítani, vagy zavarni nem szabad. Egyedül az elnöknek van joga a szólót beszédében félbeszakítani és a tárgytól való eltérés esetén figyelmeztetni. Ha az ismételt figyelmeztetés is sikertelen marad, elnök a szót megvonhatja. Aki a tanácskozást elnöki figyelmeztetés ellenére közbeszólással zavarja, vagy a tanácskozás komolyságához nem méltó magatartást tanúsít, az elnök meginti, azután 16. § 130
