Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
II. Rész. A közgyűlés
rendreutasítja, s ha mindezek nem vezetnek eredményre, a rendzavaró ellen az 1929: XXX. te. 30. §-ában szabályozott eljárást foganatosítja. Az elnöki figyelmeztetés, megintés, rendreutasítás, szómegvonás vagy az elnök törvényes jogkörében megtett bármely intézkedés ellen felszólalni, azt visszautasítani, vagy általában az elnök eljárását vita tárgyává tenni nem lehet. 17. § A beszédet olvasni tilos, az elnököt kivéve mindenki állva szól. 18. § Ha a közgyűlésben a folytonos zavaró lármát vagy nyugtalanságot az elnök lecsillapítani nem képes, az elnök a közgyűlést felfüggesztheti, vagy az napra be is rekesztheti. A közgyűlést az elnök legfeljebb 48 órára elhalaszthatja. 19. § Ha szólásra már senki sem jelentkezik, az elnök a vitát berekeszti, a kérdést megállapítja, szükség esetén szavazásra felteszi, megállapítja a szavazatok eredményét és kimondja a határozatot. Szavazás előtt a kérdés feltevéséhez legfeljebb két bizottsági tag szólhat. Az egyes felszólalások öt percnél tovább nem tarthatnak. 20. § Ha a tárgyalt ügyre vonatkozólag napirendről levétel vagy a tárgyalás elhalasztása iránt tesznek indítványt, az érdemi döntést megelőzőleg ezek felett, és pedig a fenti sorrendben ejtendő meg a szavazás. Az ilyen indítvány elvetése után, vagy ha nem tettek ilyen indítványt, a kisgyűlési javaslatok, annak el nem fogadása esetén az indítványok kerülnek szavazásra abban a sorrendben, amint a kisgyülés javaslatához közelebb állnak. Ha a szavazás alá bocsátandó kérdés több önálló részből áll, szétválasztható, s minden részére külön ejthető meg a szavazás. Pénzkérdéseknél mindig a legnagyobb összeg kerül először szavazás alá. 21. § A határozathozatal módja, szótöbbség, egyszerű szavazás. A vita berekesztése után az elnök kérdést intéz a közgyűlés tagjaihoz, elfogadják-e a javaslatot: igen, vagy nem? A határozatot, ha erre szükség van, szavazással kell megállapítani. A szavazást az elnök rendeli el és köteles azt elrendelni, ha legalább tíz jelenlevő tag kívánja. A szavazás rendszerint felállással történik. 22. § Névszerinti és titkos szavazás. Kötelező a névszerinti szavazás: 1. az 1929:XXX. te. 28. §-ának (12) bekezdése szerint olyan kérdésben, amely új adók megállapítására, a meglevő adók emelésérem, vagy mérséklésére, 50.000 pengőt meghaladó értékű ingatlan vagy ingó vagyon szerzésére, vagy elidegenítésére, terhes szerződés vagy egyezség, bérleti, vagyonbérleti 131
