Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

II. Rész. A közgyűlés

Interpellációk. A th. bizottság minden tagja jogosult a polgármesterhez önálló, vagyis olyan interpellációt intézni, amely a napirend egyik tárgyára sem vonatkozik. Az interpellációt nem lehet tárgyalni, ha az interpelláló nincs jelen és azt más jelenlevő bizottsági tag magáévá nem teszi. A nem tárgyalt interpelláció csak meg­újítás esetén kerülhet újból a közgyűlés elé. Az interpelláció és a válasz felett vita nincs és a válaszra csak az interpelláló nyilatkozhatik, és ha a közgyűlés a választ tudomásul nem veszi, az interpelláló, vagy aki az interpellációt magáévá tette, az interpelláció által érintett kérdésben nyomban indítványt tehet melyet minden további vita nélkül a közgyűlés kiadja a polgármester­nek. A polgármester az ekként hozzáérkezett indítványt a kisgyűlés javaslatával a következő rendes közgyűlés elé köteles terjeszteni. Az interpelláló felszólalása a közgyűlés előzetes engedélye nélkül tizenöt percnél tovább nem tarthat. 14. § 15. § Indítványok. Az interpellációk után a rendes közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványok következnek. Az ilyen indítványok tekintetében a közgyűlés hozzászólás nélkül először a fölött határoz, hogy kívánja-e az indítványt tárgyalni. Ha a közgyűlés az indítvány tárgyalá­sát mondja ki, akkor a felszólalás a közgyűlés előzetes engedélye nélkül tizenöt perc­nél tovább nem tarthat. A tárgyalásra elfogadott indítványt, hacsak a közgyűlés az ügy sürgősségére való tekintettel annak nyomban való érdemleges tárgyalását ki nem mondja, előkészítés végett a th. kisgyűlésnek kell kiadni. Az olyan indítványt azonban, amely szabályren­delet módosításra irányul, előkészítés végett a th. kisgyűlésnek mindig ki kell adni. Ezt az utóbbi szabályt kell alkalmazni az olyan indítványra is, amelynek elfogadása a költségvetésben megállapított kiadások emelkedését, vagy a bevételek csökkenését eredményezheti. Az ilyen indítványt csak a legközelebbi költségvetés tárgyalásával kapcsolatban lehet érdemben tárgyalni, ha a kiadási többlet, vagy bevételi csökkenés pótlására szükséges valódi fedezet a folyó évi költségvetés keretében rendelkezésre nem áll. Az el nem fogadott indítványt csak a határozathozataltól számított hat hónap el­telte után lehet újból előterjeszteni. A tárgysorozatba felvett valamely ügy tárgyalása alkalmából előterjesztett és az üggyel összefüggő indítványt vagy módosított indítványt az illető üggyel együttesen kell tárgyalni és az indítvány szövegét az indítványozó az elnök felhívására írásban benyújtani köteles. Az indítványozó indítványát a határozathozatal előtt szóval is visszavonhatja, ha azonban a vita berekesztése előtt más bizottsági tag magáévá teszi, a tárgyalás tovább folytatandó. Közérdekű ügyekben nem törvényhatósági bizottsági tagok is fordulhatnak indít­vánnyal a törvényhatósághoz. Az ilyen indítványokat a polgármester, illetve a kis­gyűlés útján és az utóbbi javaslatával kell közgyűlés elé terjeszteni. 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom