Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)

bízta meg. A két külterületi anyakönyvvezető a külterületi közigazgatási központban alkalmazott „törvényhatósági közeg” volt. Mindhárom anyakönyvvezetőnek helyettese is volt. Hatáskörüket, működésüket az 1894: XXXIII. te. és annak végrehajtási rendeletéi szabályozták.

A külterületi szervezet — a rendőrség, az iskolahálózat, az orvosi személyzet és az ezeket összefogó közigazgatási központok — mellett alapvető intézmény volt az 1886-ban (át)szervezett tanyai kapitányságok rendszere. A kapitányságok szervezete így alakult:

Kerület Kapitány Helyettese Esküdtje

I. Felsőtanyán

1. Csengd

1

1

4

2. Balástya

1

1

5

3. Oszeszék

1

1

4

4. Szatymaz

1

1

3

5. Gajgonya

1

1

4

6. Fehértó

1

1

4

1-6. összesen

6

6

24

II. Alsótanyán 7. Feketeszél

1

1

4

8. Nagyszéksós

1

1

5

9. Királyhalom

1

1

6

10. Átokháza

1

1

4

11. Csórva

1

1

4

12. Zákány

1

1

5

13. Domaszék

1

1

6

14. Mórahalom

1

1

4

7-14. összesen

8

8

38

15. Röszke-SzentMihálytelek

1

1

1

1-15.

15

15

63

Míg a felső- és alsótanyai kapitányok az illetékes pusztai rendőrbiztossal álltak, a röszke-szentmihályteleki viszont a központi lovas-rendőrbiztossal volt kapcsolatban. Az alsó- és felsővárosi feketeföldek, a nyomási földek, valamint Újszegednek rendezett területén kívüli részei továbbra sem tartoztak a külterületi igazgatásba, nem terjedt ki rájuk a kapitánysági rendszer sem.

1904-ben annyiban módosult e rendszer, hogy a 78 esküdtet a polgármester osztotta be esetről esetre, közülük egyet-egyet helyettes kapitányi címmel ruházva föl.

101