Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A helyi politikai viszonyok fő jellemzői
Mind a fővárosban, mind Szegeden fontos jellemzője a politikai viszonyok alakulásának a kormánypárt jobboldali radikális csoportjainak és a nyilas mozgalomnak a kulisszák mögötti együttműködése. 1938-ban a nyilas mozgalom erősödése idején több kormánypárti és kormányhoz közeli társadalmi egyesület fordult felhívással a nyilas propaganda megfékezése érdekében. Márciusban a magyar katolikusság is kiáltványt bocsájtott ki ennek érdekében. Május közepén viszont a frontharcos szövetség tartott országos tiltakozó gyűlést a fővárosban, amelyen Hunyadi-Vass Gergely szegedi országgyűlési képviselő is felszólalt. A gyűlés végül is másfél millió frontharcos nevében a „forradalom csápjainak” elpusztítását ígérte, és ennek érdekében kilátásba helyezte az olasz fasizmus mintájára „Marcia su Budapest” megrendezését!32 A zsidótörvények elfogadása és életbe léptetése növelte az antiszemita hangulatot, kedvezett a nyilas mozgalom térhódításának. Az első zsidótörvény (1938. évi XV. te.) még vallási alapon állva, 20%-ban maximálta a gazdasági, kereskedelmi alkalmazottak, az ügyvédi, orvosi, mérnöki, újságírói kamarák izraelita vallású tagjainak számát, amit fokozatosan, több év alatt akartak elérni. A második (1939. évi) törvény már faji alapra helyezkedve, az értelmiségi, szakmai kamarák zsidó tagjainak arányát fokozatosan 6%-ra kívánta csökkenteni, az állami alkalmazottak közül pedig öt éven belül minden zsidót el akart távolítani. A kereskedelemben és az iparban a korábban megállapított 20%-ot 12%-ra redukálta. Korlátozta a zsidók tulajdonában lévő földbirtok nagyságát is. Ezek az intézkedések a zsidók háttérbe szorítását szolgálták mind a politikai, a kulturális életben, a különböző értelmiségi foglalkozásoknál, mind a gazdasági életben. Meghirdették az ún. „keresztény őrségváltást”. A Délmagyarország 1939. novemberében már arról számolt be, hogy 42 zsidó földbirtokos 329 hold mezőgazdasági ingatlant jelentett be, amelynek megszerzésére már néhány nap múlva 200 igénylő jelentkezett. A lap egyik cikkében az volt olvasható, hogy „a szegedi kereskedők és iparosok 15-17%-a tekintendő zsidónak”. A következő napon arról számolt be, hogy kifüggesztették a zsidó iparosok és kereskedők névjegyzékét, amely azt tartalmazta, hogy a 6712 kereskedő- és iparigazolvánnyal rendelkező személy közül 952 a zsidó. Bibó István Az európai egyensúlyról és a békéről című - a háború alatt írt - művében a német nácizmus s egyben a kelet-európai szélsőjobboldali mozgalmak társadalmi jellemzőiről a következőket írta:33 „A fasizmus társadalmi és osztályhátterében teljes összevisszaságban együtt találjuk a legkülönbözőbb társadalmi erőket, melyeket a görcsös félelemnek és a belőle származó ellentmondó tévképzeteknek a közössége hoz össze: az uralom tekintélyének a fenntartását mindenek elé helyező arisztokratikus és katonai csoportok mellett ott vannak elsősorban a nemzetért való görcsös félelembe belebonyolódott értelmiségi rétegek, a rendért a szabadságot feláldozó polgári és kispolgári rétegek, valamint a proletariátusnak azok az elemei, amelyek hajlandók odaadni a szociális gondoskodásért a szabadságot és a nemzeti minőség esztelen felmagasztalásáért az oszthatatlan emberi méltóságot.” 44
