Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Kiegyenlített helyzet a politikai küzdőtéren
A kisgazdapárti vezetők úgy vélték, hogy vannak a demokráciának általános szabályai, amelyeket mindenkinek, minden pártnak be kell tartania. A kisebbséget alkotó párt nem birtokolhat a választáson kivívott súlyánál jóval nagyobb jogkört, hatalmat és nem avatkozhat be más pártok belügyeibe. Megítélésük szerint a polgári demokrácia foglalta magában ezeket az elveket. Közülük néhányan, hogy a demokrácia elveinek általánosságát hangsúlyozzák, tiszta demokráciáról beszéltek. A helyi szociáldemokrata vezetők többsége - vonakodva ugyan -, de többé-kevésbé támogatta a kommunistákat, bár a demokráciáról sok tekintetben más felfogásuk volt. Az általános demokratikus elvekhez leginkább Valentiny Ágoston ragaszkodott, aki egyre inkább felismerte a kommunisták nézeteiben és törekvéseiben rejlő veszélyt. A Szegedi Népszava december 25-i számában megjelent nyilatkozatában a következőket mondotta: „A magyar szociáldemokráciának a jövőben meg kell ismertetnie a közvéleménnyel azt, hogy a tiszta demokrácia alapján áll, és hogy ez egyezik az európai államok szociáldemokrata elveivel”. Valentiny tehát a kommunistákéval ellentétes álláspontot képviselt a demokrácia kérdésében. E véleményének nyíltan hangot is adott. Nagy tekintélye volt a helyi szociáldemokraták között, de nyíltan kevesen támogatták álláspontját. Noha a párt magában a városban több mint 30%-os szavazatarányt ért el, politikai tevékenységében ez az elért siker nem érződött. A politikai akciók, kezdeményezések tekintetében továbbra is a másodhegedűs szerepét játszotta a kommunista párt mellett. A tekintélyes, idős szociáldemokrata értelmiségiek megbecsülését jelentette viszont, hogy 1946 januárjában a város tiszteletbeli főügyészévé választották Valentiny Ágostont és Czibula Antalt - a kisgazdapárti Grüner István mellett.97 A kisgazdapárt tekintélyének növelését szolgálta, hogy Tildy Zoltán miniszterelnök újévkor a városban részt vett az új kisgazdapárti főispán, Pálfy György beiktatásán. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunista párt országos vezetőségének nyomására Tildy Zoltán hozzájárult Nagyiván Jánosnak és társainak a helyi kisgazdapárti vezetőségből való eltávolításához. Erről a kommunista Délma- gyarország számolt be január 6-án. Balogh István erről szóló nyilatkozatát ugyanis a kisgazdapárti Szegedi Hírlap nem közölte, ami már önmagában is tükrözte a felemás helyzetet. Balogh elmondta, hogy a kisgazdapárt szegedi szervezetét Pálfy György főispán irányítja. Az eddigi vezetők munkáját elismerik, amit a jó választási eredmények is igazolnak. Ugyanakkor úgy határoztak, hogy nemzetgyűlési képviselők ne legyenek tagjai a helyi vezetőségnek. Azért döntöttek így, hogy „az eddigi elnök, Nagyiván János nemzetgyűlési képviselő úr minden munkaerejét a nemzetgyűlésen reá váró feladatokra szentelhesse”. Majd arról beszélt, hogy Shvoyt, Greszt, Hunya Benedeket eltávolítják a vezetőségből. A kisgazdapárt helyi szervezete azonban nem fogadta el a központ nem demokratikusan hozott döntését, az említett vezetőket nem váltották le. A Szegedi Hírlap január 24-én azt közölte, hogy „a Kisgazdapárt olyan egységes, hogy nem lehet megbontani”. Január 29-én a Délmagyarország is kénytelen volt azt írni, hogy egy szegedi kisgazdapárti küldöttség memorandumban kérte Balogh Istvánt, hogy „szabadítsa meg a pártot a Shvoy-Nagyiván klikk diktatúrájától”. A lap beszámolt arról, 80
