Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Népi demokrácia: fogyó demokrácia
szerepet vállalt. A szociáldemokrata párt szétverése, az MDP létrejötte visszavonhatatlanná tette a szakszervezetek pártirányításának megerősödését. A kommunista párt már 1946-tól arra törekedett, hogy a pártok ifjúsági szervezeteinek ellensúlyozására, illetve megszüntetése céljából ifjúsági rétegszervezetek kialakítását szorgalmazza. A munkásifjúság tömörítése érdekében megszervezte a Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalmat (SZÍT), támogatta az egyetemi és főiskolai fiatalok szervezetét, a MEFESZ-t, a középiskolai diákok szervezetét, a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségét (MDNSZ) és szorgalmazta a parasztifjúság egységes szervezetének létrehozását. Majd mindezek összefogása céljából létrehozták a Magyar Ifjúság Népi Szövetségét (MINSZ). Az ifjúsági rétegszervezetek létrehozására, majd szövetségbe tömörítésére jó alkalmat szolgáltatott az 1848-as forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulójának ünnepségsorozatára való készülődés. A SZIT-szervezetek 1948 február végén Szegeden tartották első dél-magyaror- szági konferenciáját, amelyen már sok új szervezet létrejöttéről és a taglétszám növekedéséről számoltak be. A további fejlődést elősegítette, hogy a szociáldemokrata párt hozzájárult ahhoz, hogy a SZIM-szervezetek a Madisszal egyesüljenek, illetve átalakuljanak SZIT-szervezetté. A MEFESZ és a Diákszövetség helyi szervezeteinek létrehozásában és tevékenységük kibontakoztatásában kezdeményező szerepet töltöttek be a munkás- és parasztszármazású népi kollégisták. 1948. február 7-én a szegedi egyetemi ifjúsági napok keretében Veres Péter író, a parasztpárt elnöke, aki ekkor honvédelmi miniszter volt, az egyetem Ady téri épületének nagytermében előadást tartott az ifjúság feladatairól. Nem napi politikai kérdésekkel, hanem a magyar társadalom egészét érintő, átfogó feladatokra kívánta felhívni az egyetemi ifjúság figyelmét. Azt mondotta, hogy „az ifjúságnak részt kell vállalnia a nemzet újjáépítésében és együtt kell működnie a dolgzó rétegekkel”. Ugyanezen a napon az egyetemi fiatalok és a város értelmiségének képviselői részére a városháza nagytermében szervezett gyűlésen a kommunista Losonczy Géza arról beszélt, hogy „az ország egyetlen járható útja a szocializmus felé vezet”. A munkás- és parasztszármazású egyetemi hallgatók, a népi kollégisták - többségükben - a mérsékelt baloldali eszmék hívei voltak, akiket a népi Magyarország megteremtésének programja lelkesített.181 A Móricz Zsigmond, Kálmány Lajos, a Bíró Szép Anna népi kollégiumok lakói a MEFESZ, a Diákszövetség és a SZÍT-vezetőkkel együtt patronázs csoportokat alakítottak, hogy a tanyaközpontokban, a Szeged környéki községekben EPOSZ- (Egyesült Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége) szervezeteket alakítsanak és támogassanak. Áprilisban létrehozták a MINSZ nagyszegedi bizottságát. Ugyancsak ebben a hónapban egyesültek a pártok nőbizottságai, és állást foglaltak a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) erősítése mellett. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumának jegyében a Széchenyi téren tartott március 15-i ünnepség az ifjúság, a lakosság jelentős részének a népi demokratikus fejlődés iránti növekvő bizalmát tükrözte. Az ünnepi gyűlést a kommunista Tombácz Imre nyitotta meg. Perjési László, a városi 48-as ifjúsági bizottság el140
