Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Polgári ellenzéki pártok jelentkezése
Az egyetemen is vizsgálatot indítottak a tüntetések és a részleges sztrájk miatt, és az újdonsült, szegedi származású kisgazdapárti kultuszminiszter, Ortutay Gyula március végén ezt nyilatkozta: „Kiderült, hogy a szegedi egyetemi iijúságnak nagy százaléka nyugatos, vagy Hunyadi páncélos volt”. A vizsgálat végül azt állapította meg, hogy korábban 166 nyugatos, vagyis olyan hallgatója volt az egyetemnek, aki 1944-45-ben nyugatra menekült, de időközben visszatért. A 166 hallgatóból azonban ekkor már 52 nem tanult az egyetemen.141 A diáktüntetés szervezéséért, felbujtásáért sok helyi szabadságpárti vezetőt internáltak. Akiknek tevékenységét veszélyesnek tartották, azok ellen büntetőeljárást kezdeményeztek. Nagyiván János mind a városban, mind a tanyaközpontokban gyűléseket tartott, szervezte a szabadságpártot. Mivel beszédeiben élesen bírálta a kommunistákat, a kormány intézkedéseit, a politikai rendőrség többször eljárást indított ellene. A helyi lapok május 24-én közölték a belügyminisztérium sajtóosztályának jelentését: „A magyar államrendőrség államvédelmi osztálya Nagyiván János szabadságpárti nemzetgyűlési képviselő ellen eljárást indított. Nagyiván János, aki már ismételten tartott Szeged környékén demokráciaellenes, uszító beszédeket, május 11-én délelőtt 11 órakor a Csongrád megyei Kistemplomtanya községben rendezett szabadságpárti zászlóbontó gyűlés szónoka volt. A képviselő másfél óra hosszat beszélt, de beszéde elejétől végig a demokrácia, a köztársaság és a baráti szomszédos államok elleni izgatásból állott. Felhívta a hallgatóságot, hogy tagadja meg a beszolgáltatást, majd súlyosan megrágalmazta a Magyar Köztársasággal baráti viszonyban lévő Jugoszláv Népköztársaság hatóságait. A képviselő ezután a tüntető szegedi diákokat védte, és a munkásokat becsmérelte. Nagyiván uszításainak hatása alatt a teremben és az udvaron verekedés tört ki, és a gyűlést nem lehetett tovább folytatni. Nagyiván János demokráciaellenes izgatásai ügyében az államvédelmi osztály eljárást indított. Az ügy iratait áttette a szegedi népügyészségre azzal a javaslattal, hogy a népügyészség indítsa meg az eljárást Nagyiván János képviselői mentelmi jogának az előzetes letartóztatásra is kiterjedő hatállyal történő felfüggesztése iránt". Ekkor azonban Nagyiván Jánost még nem tudták elhallgattatni. Egyrészt azért, mert védte képviselői mentelmi joga, másrészt politikai véleménynyilvánításért nem állíthatták bíróság elé, s egy törvényesen engedélyezett párt egyik országos vezetője volt.142 A kommunisták igyekeztek megzavarni a szabadságpárti gyűléseket, így akarták gátolni a párt befolyásának növekedését. Ez történt a június 16-án a Tisza Szállóban tartott szabadságpárti gyűléssel is. A rendezvényen Nagy Vince, a párt egyik országos vezetője és Nagyiván János tartott beszédet. A közbeszólások miatt verekedés történt a résztvevők között, és a rendőrség feloszlatta a gyűlést. Még amerikai újságírók is érkezetek az eseményre, akik - a Délmagyarország tudósítása szerint - „Sulyok mellett tünetettek”. A botrányba fulladt szabadságpárti gyűlést ürügyül használva a rendőrség nyomozást indított és a köztársaság védelméről szóló törvénycikk alapján intemálási eljárás alá vonta a következő személyeket: Renkó Péter 33 éves cukrászt, Juhász József 22 éves vaskereskedő-segédet, Turfitt Antal 23 éves alkalmi munkást, Kováts József 116
