Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Jegyzetek a szegedi tanácsok közlönyeiről
A körlevél hasznosnak minősítette azokat a kiadványokat, amelyek ismertetik a tanácsi testületek döntéseit, közreadnak más közérdekű tudnivalókat és tudósítanak a tanácsok választókerületi munkájáról, a tanácsi bizottságok működésének tapasztalatairól. Kezdeményezte azonban azoknak a kiadványoknak a megszüntetését, melyeknél a kellő színvonal bármilyen okból nem volt biztosítható. Felhívta a figyelmet az országos terjesztésű Tanácsok Lapja rendszeres olvasására, amely — megítélése szerint — megfelelő tájékoztatást és jó módszereket ad a tanácsi munkához. Szükségesnek tartotta, hogy valamennyi megyei szintű tanácsnál rendszeres időközönként (havonta, kéthavonta, negyedévenként) megjelenő közlönyt adjanak ki, ennek tartalmára irányelveket szabott. Legyen a közlönyben személyi rész, tegyék közzé a tanács rendeletéit és jelentősebb határozatait, valamint a végrehajtó bizottság olyan közérdekű döntéseit, melyek végrehajtása széleskörű szervező munkát igényel. Ezek mellett azonban — megfelelő színvonal biztosítása esetén — nem látta akadályát annak, hogy a közlönyben különböző cikkek, közlemények, tájékoztatók is megjelenjenek. Végül a közlöny további fenntartásának indokoltsága esetén új engedély megszerzését írta elő és felhívta a figyelmet a köteles- és tiszteletpéldányok szolgáltatásának kötelezettségére. A tanácsok 1971. évi újjáválasztását követően jelent meg a Minisztertanács Tanácsi Hivatal elnökének utasítása5 a tanácsi hivatalos lapok és egyéb sajtótermékek kiadásáról. Kiemelte azt a követelményt, hogy a kiadványok szerkesztésében és megjelentetésében egységes elvek és gyakorlat érvényesüljön. Rendelkezett arról, hogy a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok tartsanak fenn hivatalos lapot, s ezt az adott tanács közlönyeiként, ilyen elnevezéssel jelentessék meg. A címlapon fel kellett tüntetni az állami címert, valamint a közlönyben közölt anyagok tartalomjegyzékét. Az utasítás meghatározza a közlöny szerkezetét és tartalmát. A személyi rész mellett a tanács rendeletéit és határozatait, a végrehajtó bizottság jelentősebb döntéseit, a tisztségviselők és a szakigazgatási szervek vezetőinek fontosabb rendelkezéseit, irányelveit és állásfoglalásait volt szabad közölni, lehetőleg teljes, szó szerinti szöveggel. Az utasítás lehetővé tette, hogy közérdekű közlemények, pályázati felhívások és a tanácsi működéssel kapcsolatos hirdetések is megjelenjenek, sőt a tájékoztatás elősegítésére módszertani anyagok, különböző adatok is kapjanak helyet a kiadványban. A kiadóra bízta, hogy a közlönyt kiknek, illetve mely szerveknek, előfizetéses rendszerben vagy ingyenesen küldi meg, vagy hogy az bárki részéről megvásárolható-e? Rendelkezett azok köréről, akiknek térítésmentesen kellett a közlönyt rendelkezésre bocsátani. Végül előírta, hogy a közlönyt az országos hivatalos lapokra irányadó rendelkezések szerint kell nyilvántartani és tárolni. A szegedi városi közlöny az 1971. évi 2. számtól kezdődően ezen utasítás szerint került kiadásra. Helyileg kialakult profilja, az egyes számok megjelenésének ideje, a közzétett, tájékoztatást szolgáló anyagok köre, így különösebb szabályozásra nem volt szükség azon túl, hogy később a tanácsi szervezeti és működési szabályzat a közlönyre vonatkozóan is tartalmazott meghatározó rendelkezéseket. Adataink szerint a szegedi városi tanácsnál 1964 és 1990 között, tehát 27 év alatt összesen 124 alkalommal került kiadásra a helyi hivatalos lap. A kiadó 25-ször jelen5 30-2/1971. (T.K. 11) MT TH szám. 177
