Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Jegyzetek a szegedi tanácsok közlönyeiről
tetett meg kettős számot, míg egy ízben — 1989 végén — előfordult hármas összevont szám is. Ilyen módon a nem egészen három évtized alatt 151 közlönnyel számolhatunk. Kezdetben, 1965 és 1975 között a közlöny évente négy alkalommal jelent meg, 1976 és 1983 között pedig — két év kivételével — évi hat volt a számuk, ezt követően általában hét-nyolc szám megjelentetésére került sor. A Tanácsi Híradó 1964-től az 1971-ig számított időszakban szakmai igényű feldolgozásoknak, összeállításoknak biztosított nyilvánosságot. Ezek a tanácsi tevékenység különböző területeit érintették, így mind a testületek tagjainak, mind pedig a hivatali szervezet munkatársainak tájékoztatását szolgálták, de a tanáccsal kapcsolatban álló egyéb szervezetek részére is közöltek ismereteket, adatokat. A jelzett hét esztendő alatt 41 ilyen közlemény látott napvilágot a Tanácsi Híradó hasábjain. Ebben az időben — az ország másik három nagyvárosához hasonlóan — Szegeden kerületi tanácsok is működtek a megyei jogú városi tanács alárendeltségében. Közülük a III. kerületi tanácsnál 1965 áprilisában, míg az I. kerületinél májusban szerveztek ankétot abból a célból, hogy az akkortájt még friss Tanácsi Híradó fogadtatását megismerjék, másrészt a jövőre nézve a szerkesztő bizottság észrevételeket, javaslatokat kapjon. Egyesek gyakorlatiasabb témákat igényeltek, hogy a kiadvány a tanácstagok munkájához több támogatást nyújtson. Volt olyan vélemény, hogy a lapban ismertessék a várospolitikai elképzeléseket, a tanácstagi munkáról és a bizottságok működéséről riportszerű közreadások szülessenek. Javasolták, hogy a városi és a kerületi testületek rendeletéit, határozatait tegyék közzé nagyobb mértékben, ezekkel kapcsolatban a feladatok körvonalazását, utóbb pedig a megvalósítás tapasztalatait igényelték. Szükségesnek vélték a jogszabályok magyarázatát, olyan konkrét ügyek közreadását, melyek a gyakorlati munka elvi megalapozására is alkalmasak. Az észrevételek érintették a lap szerkesztésének kérdéseit is, pl. legyenek tartalmilag tematikus számok, alakítsanak ki állandó rovatokat. Mindez azt jelezte, hogy a Híradó ebben az időben inkább szakmai kiadványnak minősült mind a szerkesztők, mind pedig az olvasók elképzelése szerint. 1971-től kezdődően azonban ezt a szerepet a központi állami vezetés az országos szaklapoknak, heti vagy havi folyóiratoknak (Tanácsok Lapja, Állam és Igazgatás) szánta. A szegedi kiadvány fel is hagyott a szakjellegű cikkek közlésével és egyre inkább a hivatalos lap funkcióját kezdte betölteni. Ennek megfelelően a közlönyben 65 esetben kerültek tanácsrendeletek közzétételre, vagyis a közlönyök több mint fele tartalmazta a helyileg kibocsátott jogszabályokat. Összesen tíz olyan közlöny jelent meg, melyben csupán egy-egy tanácsrendeletet adott közre a szerkesztő. Az egyes változtatásoknak megfelelően öt esetben pedig az országos lakásügyi jogszabályok végrehajtását célzó helyi rendelet jelent meg a közlöny önálló számában. A tanácsnak és/vagy a végrehajtó bizottságnak a határozatait 108 közlönyben találhatjuk meg. Utóbb gyakorlattá vált, hogy a Csongrád megyei tanácsnak és végrehajtó bizottságának azokat a rendelkezéseit is átvette a közlöny, melyek a városi tanácsi tevékenységet közvetlenül érintették. A városi közlöny öt esetben, döntően a tanácsválasztásokat követően összeállítást tartalmazott a tanácsi testületek, tehát a tanács, a 178
