Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
II. A tanácsi szervezet és működés jellemzői
A lakossági tájékoztatásnak természetesen számos módja alakult ki. A tanácsi munkát érintő kérdésekben meghatározó szerep jutott a tanácsi választott és a hivatali szerveknek, de a választókkal való rendszeres kapcsolat követelménye folytán e téren is növekvő szerep hárult küldötteikre, a tanácstagokra. Nyilvánvalóvá vált, hogy a választókerület, melynek lakóitól kapta megbízatását a tanácstag, a kiterjedtebb tájékoztatás és a jelentősebb igényfelvetés szempontjából túl szűk mozgásteret biztosít, önmagában nem alkalmas fontosabb várospolitikai kérdések ismertetésére, sem meghatározó jelentőségű célkitűzések kialakítására, megfelelő nagyságrendű és megalapozott vélemény nyilvánítására. A tanács végrehajtó bizottsága 1974-ben Szeged 21 lakókörzetében — országosan elsőként — úgynevezett tanácskozási központot alakított ki, s meghatározta az ezekben folyó munka irányelveit. Egy-egy tanácskozási központ több tanácstagi választókerületet foglalt magában, az érintett tanácstagok mellett a tanácskozási központban, mint vitafórumban támogató szerep jutott az adott területen működő társadalmi (pártós Népfront) szerveknek, valamint az eredetileg is a tanácstagi tevékenység támogatására létrehozott lakó- és utcabizottságok tagjainak. A tanácskozási központokban folyó munka tervszerűségét és folyamatosságát célozta, hogy 1977-től tanács testületé éves munkatervében megjelölte azokat a témákat, amelyeket az év folyamán a központokban ismertetni kellett. Természetesen mód volt olyan lakossági viták szervezésére is, melyek témája az éves tanácsi terv elfogadása után vált időszerűvé, vagy esetleg csupán szűkebb körű lakóközösség, kisebb terület lakossága szempontjából volt jelentősége. Egy 1985-ben készült összeállítás szerint 1974. és 1984. között a tanácskozási központokban 39 témában került sor lakossági vitára. Ezek közül 9 esetben olyan kérdések szerepeltek napirenden, melyek valamennyi tanácskozási központ lakosságát érintették, s főként a tanács ülésein kerültek utóbb megvitatásra. Ilyen témák voltak (nem fontossági, hanem időbeli sorrendben):- A tanácsi szakigazgatási szervek hatósági tevékenysége;- A város tömegközlekedési helyzete;- A kereskedelmi tevékenységben a társadalompolitikai célkitűzések érvényesülése;- Köztisztasági helyzet Szegeden;- A város egészségügyi ellátottsága;- Városüzemeltetési kérdések;- Az állampolgári kötelességek teljesítésének tapasztalatai;- Ipari szolgáltatások helyzete;- A város peremterületeinek ellátottsága;- Szeged kulturális élete;- Az alkoholizmus elleni küzdelem teendői. Szerveztek olyan kérdésekben is lakossági vitákat, melyek csak néhány tanácskozási központ lakóit érintették. így például a házkezelői szolgáltatásokról, a távhő- és melegvízellátásról, az állatok tartásáról, a peremterületi részek ellátásáról szóló vitaanyagok a téma jellege szerint érintett városrészekben szerepeltek, tehát vagy a belvárosban és a nagyobb lakásszámú lakótelepeken, vagy a külvárosi részeken. Végül voltak olyan ismertetések is, melyek tárgya csupán egy-egy tanácskozási központ 88
