Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
ügyrend állapította meg, illetékességi területük megegyezett a korábbi község területével. Teendőik kiterjedtek mindazon államigazgatási ügyek intézésére, melyeket, mint hatósági feladatokat a községi tanácsi szervezet végzett. (Figyelmet érdemel azonban, hogy a szakigazgatási kirendeltségek viszonylag rövid ideig funkcionáltak, teendőiket átvették a kerületi hivatalok, majd amikor ezeket egy szervezetté vonták össze, a volt községekben ügyfélszolgálati irodákat hoztak létre a lakosok tömegesen előforduló, de egyszerűbb természetű igazgatási-hatósági ügyeinek intézésére). 4.1 A városba integrált községekben a tanácsi feladatok végrehajtása A városi tanácsi végrehajtó bizottság már a községek Szegeddel egyesítésének évében, 1973-ban, a december 20-án tartott ülésén foglalkozott a korábbi községek kulturális ellátottságának helyzetével és a fejlesztés föladataival.15 A hat oldalas elemzést, a kilenc kimutatást és a négy oldalas határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés képezte a testület vitájának alapját. A jelentés az óvodai, az általános iskolai oktatásnevelés tárgyi és személyi ellátottságát és színvonalát, valamint a közművelődési tevékenység feltételeit és értékelését rögzítette. A kedvező adottságok ismertetése mellett jelezte az észlelt hiányosságokat, azok okait és a megszüntetésük módját, lehetőségeit. Az óvodáknál a tárgyi és személyi föltételek egyaránt kedvezőtlenek. Az általános iskolák esetében inkább az iskolaépületek szétszórtsága és elhanyagolt, korszerűtlen állapota a meghatározó, bár Dorozsmán új iskola épül. Az iskolák fölszereltsége változó, de ahol megvannak az adottságok, azokat sem használják mindenütt megfelelően. A pedagógusok fölkészültségét, munkáját általában kedvezően értékeli a jelentés. A volt községi művelődési házak, könyvtárak, mozik „adottságai általában rosz- szak, többségük csak szükségmegoldásnak tekinthető. A javarészt kocsmaépületből átalakított intézmények korszerűtlenek, helyiségeik száma kevés, ezek elosztása is kedvezőtlen, nem biztosítják a művelődés alapvető feltételeit sem. Elhanyagoltságukkal inkább taszítanak, mint vonzanak. Ezek a körülmények döntően befolyásolják a tartalmi munkát. E tekintetben igen gyakran tervszerűtlenség, esetlegesség, a szűkös anyagi keretek determináltsága a jellemző. ” A határozati javaslat a jelentés megállapításain alapszik. A végrehajtó bizottság határozata rövidebb és hosszabb távra szóló föladatokat állapított meg, s számításba vette a tervidőszakra korábban meghatározott anyagi keretek nagyságrendjét is. A határozat végrehajtásáról a művelődésügyi osztály 1974. július 2-án és október 30-án keltezett jelentéseiben számolt be a testületnek. A végrehajtó bizottság egyik tagjának kezdeményezésére a testület 1974 őszén foglalkozott a Szegeddel egyesült községek névhasználatának kérdésével.16 Az ügyben kapott tájékoztatást17 a testület tudomásul vette, az irányadó jogszabályok szerint ugyanis a korábbi községi elnevezések, mint államigazgatási helynevek megszűntek, 15 A városi Művelődésügyi osztály 12.335/1973. (december 3-i) számú jelentése és a tanácskozás alapján hozott 227/1973. VB. számú határozat. 16 1974. szeptember 5-ei ülésen hozott 175/1974. VB. számú határozat. 17 A városi Titkárság Szervezési osztályának 1974. szeptember 18-án kelt 3344/1974. Titk. számú jelentése. 261
