Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
azokat csupán jogi jelentőséggel nem rendelkező földrajzi helyneveknek kell tekinteni. Ennek felel meg, hogy a korábbi községek neve az egyesülést követően az adott városrész elnevezéseként szerepel. A városi VB-titkár 1975 áprilisában a városi pártbizottság részére adott tájékoztatóban a tanácsi szakigazgatási kirendeltségeknek a terület lakosságával és társadalmi szerveivel való kapcsolatáról számolt be, a megyei tanácselnök részére pedig ügyintézői munkájukat értékelte. A városi végrehajtó bizottság 1975. október 2-ai ülésén megvitatta a Szegeddel egyesült községek ötéves terve fejlesztési alapjának fölhasználásáról szóló előterjesztést.18 A jelentés utalt arra, hogy a város és a községek egyesítését megelőzően Szeged kötelezettséget vállalt a tervidőszak kezdetén előirányzott községi fejlesztések megvalósítására. A jelentés szerint ezen vállalását a város teljesítette. Az öt község fejlesztési alapjának tervezett bevétele 40 és félmillió forint volt, ez terven felüli állami hozzájárulással 70,2 millióra nőtt. A bevételi terv várhatóan 62 és félmillióra teljesül (89%). Algyő, Tápé és Gyálarét meghaladja az előirányzatot, Kiskundorozsma és Szőreg elmarad attól. A várható kiadások együttes összege 78 és félmillió forint, ami a helyi bevételeket meghaladja, a különbséget Szeged eszközeiből kell biztosítani. A jelentés helységenként kimutatja a jelentősebb ráfordításokat, ezek közül a legjelentősebb a kiskundorozsmai 12 tantermes általános iskola, s közel 250 lakás felépítése közművesítéssel együtt. A jelentés kiemelte, hogy mindegyik településen fontos kiegészítő tényező volt a lakosok által vállalt és elvégzett társadalmi munka, melynek értéke a tervciklus idejére mintegy 27 millió forintot tett ki. A testület az előterjesztés alapján hozott határozatában19 megállapította, hogy a községek IV. ötéves tervének célkitűzései teljesültek. A következő időszakra vonatkozó tervezés során az érdekeltek mérjék föl a területen jelentkező szükségleteket, és a város egységes fejlesztését szem előtt tartva vegyék figyelembe azokat, majd törekedjenek megvalósításukra. A végzett munka értékelése és tájékoztatás céljából a volt községi vezetők részvételével tanácskozás szervezéséről döntött a testület. Erre 1975. november 9-én került sor. Az értekezletre a megyei és a városi pártós tanácsi vezetők mellett meghívták a volt községekben megválasztott tanácstagokat, az érintett területeken működő társadalmi vezetőket, iskolaigazgatókat, tsz- és földműves-szövetkezeti elnököket, a szakigazgatási kirendeltségek vezetőit. A jelenléti ívek tanúsága szerint körülbelül 50 meghívott vett részt a hivatali apparátusok vezetőin, munkatársain kívül. A november 2-ai testületi értékelést a tanácselnök ismertette. Kiemelte, hogy Szeged és a korábbi községek közti kapcsolatok már korábban kialakultak, az új helyzet adta előnyök azonban várhatóan csak néhány esztendő múltán válnak egyértelművé. A befejeződő tervidőszak még a községi önállóság idején és feltételei között indult, a város erejéhez mérten segítette a települések fejlődését. Az előadó ismertette a végrehajtó bizottság elé terjesztett és ott megvitatott jelentés tervteljesítési adatait. E mellett kitért néhány olyan kérdésre is, amiben eddig nem sikerült megvalósítani az 18 A városi Terv osztály 1975. szeptember 23-án kelt 14.811/1975. Tervszámú jelentése. 19 160/1975. VB. szám. 262
