Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
Szó'reg: 86, 87, 88, 89. sorszámú városi választókerület: Dr. Farkas Katalin Szirovicza Ernő Mendebaba Radó Tóth Csaba Tápé: 58, 59, 60. sorszámú városi választókerület: Márta István Vincze Gyuláné Márton György Az 1973. évi területszervezés során Gyálarét község is Szeged részévé vált. A település alacsony lélekszáma, egyéb adottságainak viszonylag csekély volta miatt azonban a volt nagyközségekétől eltérő megítélés alá esett és minden tekintetben osztozott más szegedi külterületi részek (Szentmihálytelek, Baktó, stb.) jogi helyzetében, így nem kapott külön testületi képviseletet és tanácsi szervezetet sem. Megjegyzem, hogy az események időrendjét a tanácstagi választások összevetése érdekében mellőztem, ezért most visszatérek az 1973. áprilisi történések ismertetésére. A Szegeddel történő község-egyesítések előkészítése idején a városi tanácsi végrehajtó bizottság 1973. február 23-ai ülésén elfogadta az érintett négy nagyközség területén szervezendő szakigazgatási kirendeltségekre vonatkozó ügyrend-tervezetet.13 Április 11-ei keltezéssel a Csongrád Megyei Tanács elnöke és Szeged Megyei Városi Tanács elnöke együttes utasítást bocsájtott ki, azzal a céllal, hogy általa biztosítsák a községek területén az államigazgatási feladatok zavartalan ellátásának feltételeit. Az intézkedés rendelkezik a megszűnő községi szervek és feladatok átadásával-átvételével kapcsolatos eljárásról, s arról is, hogy a külön meghatározott szervek részéről mit szükséges tenni vagy felettes szervnél kezdeményezni. Az együttes utasítás kiterjedt a költségvetési és a fejlesztési-alap gazdálkodásra, a lakossági adóztatásra, az illetékek és forgalmi adók területére, a községek által kezelt egyes állami vagyontárgyak további sorsára, a községüzemeléssel kapcsolatos feladatokra, a művelődésügyi és az egészségügyi intézmények működésére és teendők ellátására, a hatósági ügyek intézésére. A személyzeti és munkajogi kérdések ugyancsak szerepeltek az együttes utasításban, mely végül iratkezelési és ezzel összefüggő egyéb előírásokat tartalmazott. A városi tanács 1973. április 26-ai alakuló ülésén a Szegeddel egyesült négy nagyközség területén a városi kerületi hivatalok szervezetébe tartozó szakigazgatási kirendeltségeket hozott létre a tanácsi szervezeti és működési szabályzat módosításával.14 Gyálaréten kirendeltség szervezésére nem került sor, a tanácsi feladatokat a településen a továbbiakban a III. kerületi hivatal végezte. A szakigazgatási kirendeltségek hivatalos elnevezésében szerepelt a korábbi község neve, egyébként a kerületi hivatal szerveként működtek. A kirendeltségek feladatát, hatáskörét és hatósági jogkörét, szervezetét és működési szabályait a kirendeltségi 13 3104/1973. Titk. számú tanácselnöki előterjesztés és a Végrehajtó Bizottság 79/1973. VB. számú határozata. 14 3153/1973. Titk. számú tanácselnöki előterjesztés alapján alkotott 1/1973. számú tanácsrendelet. 260
