Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében

ország kilenc megyéjében 34 települést érintett, s 14 községet egyesített 9 várossal, a többi a községek egymással történő egyesítésére irányult.

Az Elnöki Tanács határozatának ismeretében a Szegeddel egyesítendő községek tanácsai intézkedtek a hatályban lévő rendeleteik megszüntetéséről. Ezzel is biztosítani kívánták, hogy területükön a városhoz csatlakozás eredményeként ne legyen bizonytalanság a helyi jogszabályok alkalmazása terén.

Algyő nagyközség tanácsa 1973. március 3-ai ülésén hozott 1/1973. számú rendeletében — 1973. április 14-ével — hatályon kívül helyezte érvényes rendeletéit. Az intézkedés kiterjedt a belterületi állattartásról, a csatornák megóvásáról és a közterületek tisztántartásáról szóló 1/1968. számú tanácsrendeletre, a házépítési, rendezési tervek végrehajtására vonatkozó 2/1968. számú, továbbá a közterületek hasznosításáról szóló 3/1968. számú községi tanácsrendeletre. Hatálytalanította továbbá a tanácstestület a szervezeti és működési szabályzatot tartalmazó 1/1971. számú, valamint az országos lakásügyi jogszabályok helyi végrehajtására vonatkozó 2/1971. számú rendeletét is. Az egyidejűleg hozott 3/1973. számú határozatban a tanács a törvényben előírtaknak megfelelően intézkedett különböző tennivalókról (felterjesztés, majd kihirdetés, stb.).

Említést érdemelnek a tanács szervezeti és működési szabályzatának mellékletei, melyek a későbbi időben csupán helytörténeti jelentőséggel rendelkeznek. E körbe tartozott például a tanácstestület 39, a végrehajtó bizottság 9 tagjának jegyzéke és a személyi adataik. A mellékletek között volt kimutatás az Algyő területén működő, nem a tanács felügyelete alá tartozó 15 szervről és telephelyükről. Külön jegyzékben szerepelt a tanácsi irányítású 4 intézmény (iskola, óvoda, iskolai napköziotthon, a művelődési otthon). Ugyancsak az SZMSZ mellékletei között volt található térkép a tanácsi választókerületek és szavazókörök feltüntetésével. Megemlítem, hogy ebben az időben Vörös Lajos volt a nagyközség tanácselnöke, a vb-titkári tisztséget pedig dr. Szögi Zoltán látta el.

Kiskundorozsmán a nagyközségi tanács 1973. március 28-ai ülésén döntött a még érvényben lévő helyi rendeletek hatályon kívül helyezéséről. Az 1/1973. számú tanács- rendelet megszüntette a közegészségügy fejlesztéséről szóló és a 40/1968. számú rendelettel módosított 38/1964. számú tanácsrendeletet, hatálytalanította az út- és közmű- fejlesztési hozzájárulás mértékét megállapító 1/1971. számú, a lakásügyi jogszabályok végrehajtását szabályozó, valamint a temetőkről szóló 1/1972. rendeletet. Ugyancsak hatályát vesztette a nagyközségi tanács szervezeti és működési szabályzatát tartalmazó 2/1971. számú tanácsrendelet is. A tanács külön határozatot hozott (3/1973. tü. szám) a szükséges intézkedésekről, az eljárás egyes részleteiről pedig a szegedi városi VB- titkár a március 8-án kelt 871/1973. számú levélben kapott tájékoztatást. A nagyközségi tanácselnök Tóth József, a VB-titkár dr. Kószó Péter, a szakigazgatási szerv vezetője pedig Németh Imréné volt ekkortájt.

A nagyközségi tanács Szőregen 1973. március 7-én ülésezett és a Szegeddel egyesülés napjával helyezte hatályon kívül korábbi rendeletéit. Ezek a következők:- a bel- és külterület rendezésével kapcsolatos feladatokról (1/1962. szám);- a közterületek használatáról (1/1963. szám);- egyes tanácsrendeletek (6 db) módosításáról (1/1968. szám);

255