Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében

- az állattartás szabályairól (2/1968. szám);- a nagyközségi tanács működését szabályozó (1/1971. számú);- a lakásrendelet végrehajtásáról (2/1971. számú);- az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről (1/1972. szám).

A szőregi szervezeti és működési szabályzat is tartalmazott mellékleteket (a tanácstagok (37 fő) és a VB-tagok (7 fő), valamint a bizottsági tagok névsora és személyi adataik; a településen működő 20 nem tanácsi szerv jegyzéke; az 5 tanácsi intézmény, továbbá térkép a tanácstagi választókerületekről). Szőregen tanácselnök volt Palotás Péter, majd Banda Menyhért, vb-titkár Banda Menyhért, utóbb dr. Veres Józsefné, illetve Lévai Jánosné.

A tápéi nagyközségi tanács 1973. február 8-án hozott 4/1973. számú rendelkezésével a várossal történő egyesülésre hivatkozva „visszavonta” érvényben lévő rendeletéit és erről a szegedi városi VB-titkárt 312-2/1973. számú, március 7-én keltezett levélben értesítette. A hatálytalanítás a következő helyi rendeletekre terjedt ki:- a piactér rendjéről (1/1959. szám);- a ravatalozó használata, a köztemető rendje (1/1961. szám);- piaci helypénzek megállapítása (2/1961. szám);- gyalogjárdák és közterek tisztításának rendje (1/1962. szám);- az üdülőtelep és a szabadfürdő femitartása (1/1968. szám);- a tanácsi szervezeti és működési szabályzat (29/1971. szám);- a lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról szóló 1/1972. számú tanácsrendelet.

Bár a nagyközségi tanács döntése érintette a 18, a 21, a 22 és a 27/1972. számú tanácsi határozatokat is, ezek tárgyát a városhoz küldött bejelentés nem tartalmazta. Ugyanakkor jelezte viszont, hogy a községi testület hatálytalanította a költségvetési üzem létrehozásáról és alapszabálya megállapításáról szóló 32/1971. T. számú, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről rendelkező 34/1971. T. számú határozatot is.

A tanácselnök Tápén Csejtei Istvánné, illetve Bodó István volt, a VB-titkár pedig Nagy Zoltán. A tápéi szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezte egy 33 oldal terjedelmű stencylezett összeállítás, címe: „A nagyközség kialakulása, munkás- mozgalmi, néprajzi hagyományai. Tápé múltja”. (1965-ben Bálint Sándor és más közreműködők írását „Tápé. Falutörténet és népélet” címen megjelentették, a Szegedi Nyomdánál készült 40 oldalon.) A község 1971-ben közreadott monográfiája1 minden bizonnyal az előző összeállításban foglaltakra tekintettel készült.

Megjegyzem, hogy a szegedi városi tanács első szervezeti és működési szabályzata a tanácsrendelet preambulumában ugyancsak tartalmazott Szeged adottságaival és történelmének jeles eseményeivel foglalkozó részt. Ezt azonban a későbbi módosítások során a testület elhagyta, részben jogtechnikai nehézségek miatt, másrészt a város átfogó jellegű monográfiájának1 megjelenésére tekintettel.

A gyálaréti községi tanács csupán arról adott tájékoztatást, hogy 1973. február 23- án a lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról szóló 1/1972. számú rendeletét hatálytalanította. Nem tudni viszont, mi történt a községi SZMSZ-tal?

Az 1973. év tavaszán Szegeddel egyesült négy nagyközségben az 1971 és 1973 közötti, mindössze két éves tanácsi ciklus idején a tanácsi testületekben Algyőn 38,

256