Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
kor nyolc oldalas összeállítás születik az egyesítés ismertetése során érvényesítendő, a meggyőzést szolgáló tényezőkről. Az operatív bizottság 1972. szeptember 5-ei ülésén fölmérte az egyesítés előkészítése során addig végzett munkát és rögzítette a szerzett tapasztalatokat. Általában egyetértés tapasztalható, a kijelölt felelősök az intézkedési tervben megjelölt föladatokat végrehajtották. Egyedül Tápén lehet jelentősebb ellenállással számolni, másutt legfeljebb „néhány értetlen ember” felvilágosítására kell figyelmet szentelni. Az informálásban a sajtó segítségét tartják szükségesnek. E mellett további tennivalókat rögzített a bizottság. A szeptember 13-ai ülésről készült följegyzés pozitív jellegűnek minősíti az érintett községekben a társadalmi-politikai szervek ülésein elhangzottakat, bár utal a tapasztalatok között a hozzászólások alacsony számára. A szervezendő falugyűlések és községi tanácsülések előkészítésének fontosságát is kiemeli. A megtartott falugyűléseken kijelölt előadók ismertették a várossal egyesülés indokait, a lakosokat érdeklő további elképzeléseket, a gazdasági, kulturális, szociális területen várható intézkedéseket és terveket, s ezekkel összefüggésben a megvalósítás igazgatási-szervezeti vonatkozásait. A falugyűlésekről 1973. január 13-án keltezve följegyzés készült, a rendelkezésre álló irat azonban sem annak készítője nevét nem tartalmazza, sem azt, hogy mely szervek részére küldték meg. A följegyzés föltünteti, hogy az egyes községekben hány gyűlést szerveztek, azokon együtt hány hozzászólás hangzott el és a várossal történő egyesítésről mi volt a fölszólalók véleménye. E mellett rögzíti az irat, hogy milyen igényeket fogalmaztak meg elvárásként a gyűlések résztvevői. Algyőn a 4 falugyűlésen 35 hozzászólás történt. Az egyesítéssel minden fölszólaló egyetértett. Elvárásuk szerint arra van szükség, hogy az egyesítést követően területükön fejlesszék a szolgáltatásokat, javuljon a lakosság szociális ellátottsága. A bölcsődei és az óvodai férőhelyek számát növeljék. Szükségesnek jelezték a település útjainak korszerűsítését és karbantartásuk javítását, parkosítást sürgettek. Jelezték, hogy szükség van új iskola és művelődési otthon építésére, valamint a települést érintően a tömegközlekedés gyorsítására. Kiskundorozsmán 5 gyűlést szerveztek, a fölszólalók száma 37 volt, az egyesítéssel valamennyien egyetértettek. Az intézkedéstől azt várták, hogy területükön javuljon az áruellátás és bővüljön a szolgáltatások köre. Jelezték igényüket kommunális beruházásokra, gáz- és vízprogram megvalósítására, az állami erőből megvalósuló lakásépítés fokozására. Kezdeményezésük kiterjedt a cigánytelepek felszámolására, a sportpálya fejlesztésére, új játszótér létesítésére. Kezdeményezték az orvosi ellátás színvonalának emelését, az óvodai és bölcsődei férőhelyek bővítését. Szőregen ugyancsak egyetértő vélemények hangzottak el a 4 gyűlésen fölszólaló 45 helyi lakos részéről. Itt is megfogalmazódtak a legfontosabb elvárások. így sürgették a kereskedelmi ellátás javítását főként a gyümölcskínálat terén, szorgalmazták a már épülő ABC-áruház mielőbbi befejezését. Hangot kapott a vezetékes gázhálózat kiépítésének igénye, járdaépítés, amihez társadalmi munkát is fölajánlottak. Elhangzott az is, hogy ipari üzemet telepítsenek Szőregre. Kérték a szakosított orvosi ellátás megalapítását, új iskola és művelődési otthon építését. 252
