Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
Jelzem, hogy később, 1972. szeptember 11-én olyan kimutatás is készült, mely a városi és a községi közszolgáltatási díjtételeket és azoknak az egyesítés miatt várható változásait tartalmazta. 1972 augusztusától felgyorsultak a községegyesítés előkészületei. A megyei párt- vb határozatban mondta ki, hogy egyetért az öt község Szegeddel egyesítésének kezdeményezésével. Rögzíti, hogy kívánatos a községek elnevezésének valamilyen formában történő fenntartása az összevonást követően is. A területszervezési feladatok részletes kidolgozására, a végrehajtás irányítására és ellenőrzésére operatív bizottságot alakított megyei, járási és városi párt- és tanácsi vezetők részvételével. Az érintett szervek vezetőit kötelezte a szervezeti és technikai előkészítés és lebonyolítás végrehajtására, az egyes községek politikai szervezeteit pedig határozatának támogatására hívta föl. A sajtó ismertesse a célkitűzéseket, az országgyűlési képviselők és a megyei tanácstagok pedig kapjanak megfelelő tájékoztatást. A Népfront- és a szakszervezeti szervek működjenek közre a megvalósításban, a párt-vb egyik tagja pedig személyesen járjon el a párt illetékes országos szervénél ugyancsak tájékoztatási céllal. Erről az eljárásról a megyei párt-vb-nél T. 112/4 szám alatt 1972. augusztus 30- én írásbeli följegyzés készült, ami más dokumentumokkal együtt a Polgármesteri Hivatalnál föllelhető. Különböző pontosítások mellett a megbízott megyei küldöttek rögzítették a területegyesítéssel való központi egyetértést, mely arra is kitért: a végrehajtást úgy indokolt ütemezni, hogy az érintett községekben a legközelebbi választások során önálló tanácsot már ne hozzanak létre. A megyei pártszerv megbízott munkatársa 1972. augusztus 14-én megbeszélést tartott, az erről két nappal később készült „Emlékeztető” szerint rajta kívül a megyei VB-titkár, az egyik városi tanácsi elnökhelyettes és a városi VB-titkár vett részt. A jelenlévők a községek Szegedhez csatolásának lebonyolítása részletkérdéseit vitatták meg, különböző elképzelések merültek föl döntően szervezeti és hatásköri kérdések körében. A városi és községi települések lakosságszámából kiindulva foglalkoztak a községi tanácsi szervezet városi kerületi szinten történő elhelyezésével, a hatósági feladatok ellátására szakigazgatási kirendeltségek létesítésével, a tanácsi szerveknél kialakítandó létszám-követelményekkel, a községek lakosságának a városi tanácsi képviseletével, az országgyűlési képviselői választókerületek számának növelésével, az 1973. évre szóló városi költségvetés tervezésével. A megyei pártbizottsági határozat alapján létrejött operatív bizottság 1972. augusztus 18-án kezdte meg munkáját. Az üléséről készült „Emlékeztető” szerint a bizottság elnökének javaslatára a bizottság megjelölte saját jogállását (javaslattevő, ellenőrző, végrehajtó, a megyei párt-vb-nak felelős szervezet), majd határidőket is megállapítva rögzítette a községegyesítési feladatok végrehajtásának határidőit, a részletes teendőket és azok felelőseit. Az előkészítés tennivalói között a különböző szervek és a lakosság tájékoztatása szerepelt azzal együtt, hogy az egyesítéssel kapcsolatos „agitációs érveket” is ki kell dolgozni. A következő bizottsági ülésen kialakított állásfoglalásokról a megyei tanácsi vb- titkár készített 1972. augusztus 28-án emlékeztetőt. Ekkor már körvonalazódik a később elfogadott megoldások legtöbbje, s napra meghatározzák a községegyesítés előkészítésének menetét egészen a javaslatnak az Elnöki Tanács elé terjesztéséig. Ugyanek251
