Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában

városokban szükség volt első fokú hatóságot létrehozni, a nélkül azonban, hogy kerületi szinten választott testületek működtek volna.

A szegedi városi tanács 1971. május 7-ei alakuló ülésén három kerületi hivatal létrehozásáról döntött és meghatározta működési területüket, mely a megszüntetett kerületi tanácsok korábbi államigazgatási területi beosztásának felelt meg. A végrehajtó bizottság a tanácselnök előterjesztésére megállapította a kerületi hivatalok belső szervezeti tagozódását, de úgy rendelkezett, hogy a III. kerületi hivatal az egész városra kiterjedő illetékességgel lássa el az egészségügyi (és szociális) szakigazgatási feladatokat. Több igazgatási teendőt megosztott a végrehajtó bizottság a kerületi hivatalok között, így pl. kizárólag az I. kerületnél intézték a közterület-használati ügyeket, a II. kerületnél működött a városi közös munkaügyi döntőbizottság, a kisajátítási feladatokat pedig egyedül a III. kerületi hivatal végezte az egész városra kiterjedően. Egyúttal megtörtént az egyes hivatalok létszámának és béralapjának megállapítása is.

A kerületi hivatalok vezetői vagy a tanácsnak, vagy a végrehajtó bizottságnak számoltak be a hivatal munkájáról. A végrehajtó bizottságnak adott jelentést a II. kerületi hivatal elnöke, a testület 80/1977./IV. 14./ VB. számú határozatában értékelte a végzett munkát és szabta meg a további feladatokat. A III. kerületi hivatal esetében a hasonló határozat 20/1978./II.23./ VB. szám alatt született. A tanács testületé először 1971. végén, tehát a kerületi hivatalok létrehozásának évében hozta meg 31/1971./XII. 16./ T. számú értékelő határozatát.

Idővel — Szegeden 1979-től — a három kerületi hivatalt összevonták (1/1978. tr. 4. §-a), ettől kezdve ez az egy első fokú szerv intézte a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket. A hivatalon belül működtek ugyan belső szervezeti egységek, ezek azonban jogilag nem voltak önállóak. Elkülönítésüket csak a hivatali munkamegosztás indokolta, s a szervet a hivatal elnöke reprezentálta, míg a szervezeti egységek vezetőinek képviseleti, munkáltatói vagy más irányítói jogköre hiányzott. A kerületi hivatal illetékessége a város egész területére kiterjedt, minden olyan hatósági ügy pedig hatáskörébe tartozott, melyre eltérő jogi szabályozás nem volt. — A tanács később két alkalommal számoltatta be a kerületi hivatal elnökét, a szervezet tevékenységét a 11/1981./V.28./ és a 22/1986./IV.24./ T. számú határozatban értékelte.

Az I. kerületi hivatal sajátos szervezeti egységeként hozta létre

228/1973./XII.20./ VB. számú határozatával a végrehajtó bizottság az ügyfélszolgálati irodát, mely 1974. április 8-án kezdte meg működését. A VB. e határozatának mellékleteként megállapította az iroda ügyrendi szabályzatát, mely tartalmazta a szervezeti és működési előírásokat, meghatározta a feladatokat, hatásköröket és a hatósági jogköröket. Az ügyfélszolgálati iroda tevékenységét a VB. a 6/1975./1.30./ és a 12/1978./1.20./ VB. számú határozatában értékelte. A kerületi hivatalok összevonása az ügyfélszolgálati iroda jogi helyzetét nem érintette. A kerületi hivatal 1986. évi beszámoltatásakor a tanács foglalkozott az iroda munkájával is, és még ez év végén a végrehajtó bizottság külön megtárgyalta tevékenységét (215/1986./XII.4.) VB. számú határozat). Csupán jelzem, hogy a tanácsrendszer megszűnése után és a helyi önkormányzati struktúrára áttérést követően az ügyfélszolgálati iroda továbbra is fennmaradt, illetve a polgármesteri hivatal részeként ma is ellát meghatározott funkciókat.

200