Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában

Az 1971. utáni tanácsi szervezetben Szegeden ismertek voltak a szakigazgatási kirendeltségek is. Az 1973. évi tanácsválasztások napján, április 15-én Szeged részévé vált négy környező nagyközség (Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé), valamint Gyálarét község, ezzel a város lélekszáma, területe, egyszersmind a régióban és az országban betöltött szerepe megnőtt, adottságai fejlődtek. (A területegyesítés előzményeivel, lebonyolításával és hatásaival a jelen feldolgozás keretében nem foglalkozom, megítélésem szerint a téma önálló ismertetést és értékelést érdemel.)

A Szegeddel egyesült községek tanácsi szervei a választás napján megszűntek. A települések lakossága képviseletet kapott a városi tanácsban és a végrehajtó bizottságban is. A tanácsi államigazgatási feladatokat a megszűnt községi szakigazgatási szervezet helyébe lépő szakigazgatási kirendeltségek végezték, ezek a kerületi hivatalok részeként tevékenykedtek. A kirendeltségek jogállását, feladatát, hatáskörét és hatósági jogkörét, valamint szervezetét és működését az 1/1973. számú tanácsrendelet szerint módosított SZMSZ mellékletét képező ügyrend tartalmazta. Ennek megállapításánál az az elv érvényesült, hogy a kirendeltségek lássák el mindazokat a feladatokat, melyeket a volt nagyközségi tanácsi szervezet végzett. Gyálaréten nem létesült kirendeltség, ott a szakigazgatási munkát közvetlenül a kerületi hivatal végezte. A kerületi hivatalok 1979. január 1-jei összevonásával egyidejűleg a városi tanács megszüntette a szakigazgatási kirendeltségeket, teendőiket a kerületi hivatal vette át. A Szervezeti és Működési Szabályzat mégis lehetővé tette, hogy a végrehajtó bizottság egyes városrészekben, illetve lakóterületen ügyfélszolgálatot működtessen, mely a hivatal ügyfélszolgálati irodájával alkotott szervezeti egységet. Elsődleges feladatát képezte a helyszíni ügyfél- fogadás, a lakosság részére tanácsi ügyekben felvilágosítás adása, de egyszerűbb ügyek helyben történő érdemi intézése sem volt kizárt.

Tanácsi vállalatok, intézmények felügyelete és irányítása

A Tanácstörvény a tanács feladatairól szóló részében jelzi, hogy a testület a lakossági szükségletek kielégítésére vállalatokat és intézményeket hoz létre. A törvény végrehajtási rendelete kiemelte, hogy e jogosultság gyakorlásánál külön jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni, másrészt intézkedett arról is, hogy a létrehozás joga általában a fenntartást, az átszervezést, a megszüntetést is magában foglalja. A tanácsi vállalatok felügyeletét és a tanácsi intézmények irányítását a tanács a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek közreműködésével látta el Szegeden is az országos gyakorlatnak megfelelően.

A Szervezeti és Működési Szabályzat egyik melléklete 1975-ben, majd 1981-ben is felsorolta, hogy melyek a működő tanácsi vállalatok és milyen intézmények találhatók városi irányítás alatt. E szerint az ipari osztály volt a közvetlen felügyeleti szerve az Ecset- és Seprűgyámak, a Férfi és Női Divatszabó, a Fodrász, a Fonalfeldolgozó, a Patyolat Vállalatnak és a Hangszergyámak. Az építési és közlekedési osztály végezte az Ingatlankezelő, a Közlekedési, a Magas- és Mélyépítőipari, a Városgazdálkodási, valamint a Vízművek és Fürdők Vállalat felügyeletét. A Beruházási Vállalat a terv osztály, a Sütőipari Vállalat a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, az Élelmiszer201