Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején

latos összes teendő reá hárult. Ő maga családtagjaival együtt tartozott a lakók iránt tárgyilagos, előzékeny, udvarias és nyugodt magatartást tanúsítani. Feladatait a jogalkotó a ház kezelésével, a takarítási és tisztántartási teendőivel, a bérlőkkel való érintkezéssel és egyes nyilvántartási munkákkal kapcsolatban részletezte. Rendelkezett a lakóbizottság és a házfelügyelő munkakapcsolatairól is. Végül kimondta, hogy ahol nincs házfelügyelő, a részére megállapított feladatok ellátásáról a tulajdonos vagy kezelő köteles gondoskodni.

A tanács majdnem egy évtized múlva, az 1/1968. számú rendeletében intézkedett a lakóházak házfelügyelőinek feladatairól, s a bevezetőben jelezte, hogy munkaviszonyukra országos jogszabályok irányadók. A rendelkezések között már olvasható utalás az IKV háztömb-gondnoki rendszerére, a kijelölt állami lakóházakban ugyanis ennek révén látták el a házfelügyelőkre megszabott feladatokat. Teendőiket a rendelet aprólékos felsorolással részletezte. Igazán nem a jogalkotó gondosságán múlt, hogy ezen előírások sok helyen csak csekély mértékben valósultak meg.

Az állami tulajdonú lakásokra vonatkozó országos jogszabályok közül a 70-es évek elején a 17/1972. /X. 13./ ÉVM. számú rendelet egyes házkezelői szolgáltatások ellátásáról intézkedett. A tanács Szegeden is rendeletet alkotott ennek végrehajtására, a 2/1975. számú rendeletével egyúttal megszüntette a házfelügyelők feladatairól szóló szabályozást. A tanács meghatározta, hogy ki, illetve mely szerv minősül kezelőnek, hiszen a szolgáltatások ellátása ezekre hárult. Utalt arra is, hogy a kezelő az országos jogszabályban jelzett szervezeti formák valamelyikének alkalmazásával végezheti el e feladatait, ezek jellegére és a lakóépületek adottságaira figyelemmel volt ez megválasztható. A bennlakó házfelügyelő mellett háztömb-felügyelőség is létrehozható volt, de kisebb házakban szolgálati lakás nélküli alkalmazással vagy megbízásos alapon is gondoskodni lehetett a házkezelői teendőkről.

A tanácsrendelet a házkezelői szolgáltatások közül részletesen szabályozta az épülettel kapcsolatos tisztántartási, szemétgyűjtési követelményeket, rendelkezett a kapunyitás, a személyfelvonó-használat, egyes központi berendezések üzemeltetése, valamint a közös helyiségek igénybe vételének kérdéseiről. Kitért a bérlők és az épületet felkereső más személyek megfelelő tájékoztatására, így rendelkezett arról, hogy a kezelő elhelyezni és megóvni tartozik a házszámtáblát, megjelölni az emeleteket és a lakásokat, kifüggeszteni a lakók névjegyzékét, a lakóbizottság tagjainak nevét és lakcímét, valamint azt is, hogy a házkezelést végző szervet vagy személyt hol és mikor lehet felkeresni. Az előírások megszegését szabálysértéssé minősítette.

E helyi rendelet módosítására 1986-ban került sor, amit főként az indokolt, hogy időközben — 1976-ban és 1983-ban — két új országos jogszabály is napvilágot látott, s az ezek végrehajtása során szerzett tapasztalatok igényelték a helyi előírások megváltoztatását is. Itt volt olvasható az az új megoldás, hogy a házkezelői szolgáltatásokat bérlőközösségek útján is el lehet látni. Az önkormányzat közgyűlése ezt a rendeletet is hatályon kívül helyezte.

6./ A lakóházak rendjéről szóló ismertetésünkben több helyen utaltunk a lakóbizottságokra a nélkül, hogy e szervezetekről részletesebben szót ejtettünk volna. Pedig a tanácsrendszer intézményei között a lakóbizottságok voltak hivatottak — egyéb szer150