Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején
HELYI RENDELETALKOTÁS SZEGEDEN A TANÁCSRENDSZER IDEJÉN ELŐSZÓ A társadalom, vagy akár csak egy helyi, települési közösség életkörülményei szempontjából meghatározó jelentőségű, vajon milyen tartalmú, terjedelmű és megjelenési formájú a közhatalom gyakorlása, az erre létrehozott és különböző jogosítványokkal rendelkező állami organizációk milyen területeken és miféle módokon juttatják érvényre felhatalmazásukat. Ezeknek a feltételeknek a vizsgálata különösen indokoltnak tűnik olyan időszakban, amikor a társadalmi berendezkedés, s így a különböző joggyakorló szervek köre vagy jellege módosul. Meghatározó fontosságú változás volt az ország, s természetesen szűkebb pátriánk, Szeged történetében is, hogy az 1950-től létező tanácsrendszert 1990-ben a helyi törvényhatósági formáció körébe vágó területi önkormányzat intézménye váltotta fel. Ez arra késztet, hogy át kell tekinteni a lezárult időszak eseményeit, az azokat befolyásoló különböző, köztük jogilag determinált körülményeket, a lehetőségek szabta határok között értékelni a tapasztaltakat és keresni azokat a tanulságokat, amelyek az adott új feltételek között társadalmilag hasznosíthatók. A jogalkotásnak a társadalomra és az egyénre vonatkozó hatása aligha becsülhető túl. Azok a szervek, melyek felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy az állampolgárok, de ezen túlmenően a különböző szervezetek jogait és kötelességeit jogi normákkal szabályozzák, fontos társadalmi funkciót látnak el. Igaz, a jogalkotás elsődlegesen az ország egész területére rendelkezni jogosult szervek sajátja, de a munkamegosztás speciális megoldása és az egyének, vagy helyi közösségek érdekeltségének jelentkezése a jogi szabályozás helyi lehetőségeit is igényli. Ezt a történelem régmúlt időkre visszatekintve igazolja. Ilyen megfontolások alapján kíséreljük meg — csupán néhány év távlatából — körvonalazni, hogy Szegeden a tanácsrendszer idején mi jellemezte a helyi jogalkotást, mik voltak azok az életviszonyok, melyekre a jogi szabályozás kiterjedt, s a helyi jogi normák létrehozásának és érvényre juttatásának körülményei hogyan alakultak. Munkánk — szándékunk szerint — hozzájárulhat Szeged közigazgatás-története további feltárásához. 117
