Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
II. A Csanád nemzetség századai
helyén állt. Zombor ma Kiszombor, Szentmargita Makó mellett északra feküdt, Dedenszeg ma puszta Kiszombor mellett északra. Vasantó Makótól délnyugatra lehetett. Alvelnök helyéről viták folytak, egyesek szerint a Maros bal partján Makóval szemben lehetett, mások Felvelnökkel együtt a jobb partra helyezték. Romjairól utoljára a 14. század első felének egyik oklevele tesz említést. A falu (folua) utótag a 15. század végén és a 16. század elején tűnt el Makófalva nevéből, ekkorra a település már kiemelkedett a környező aprófalvak közül, s a közvetlen környék gazdasági központja és mezővárosi szintű hely lett. Kérdések, faladatok: Városunk helyén a 13. században milyen kis településeket jelöl a forrás? A Maros melyik partján feküdt a forrásban említett Alvelnök és Felvelnök? Miért alkalmazták akkor az Al- és Fel- előtagokat a települések neveiben? Mit fejeztek ki általában? Igaznak tartják-e ezt Velnökre is? Mi a szláv eredetű Velnök elnevezés alapjelentése? Mire utal ez a szó? Hogyan és miért juthatott Pongrác fia Tamás Makó bán birtokához? Miért került sor a birtokok újraosztására éppen 1256-ban? Milyen volt ebben az időszakban a földbirtok öröklési rendje? Szerinted miért hagyták a nemzetség közös tulajdonában Oroszlános monostorát? Mivel igyekeztek megakadályozni akkortájt, hogy a megállapodást bármelyik fél jogtalanul a maga javára megváltoztassa? Mi lett a büntetése? Érdeklődj ismerőseidtől, idősebb családtagjaidtól, hogy a forrásban található helynevek ma is fellelhetők-e a környéken és milyen formában! Nézz utána a megadott irodalomban, hogy mit jelentett a szórt birtoktest Pongrác fia Tamás esetében! Irodalom: Csongrád Megye Évszázadai. Történelmi Olvasókönyv I. A honfoglalástól a polgári forradalom és a szabadságharc végéig. Szerk. Blazovich László. Szeged. 1985. 41-43. Makó története a kezdetektől 1849-ig. Szerk. Blazovich László. Makó, 1993. (Makó monográfiája, 4.) 160-164. Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. sz.). Főszerk. Kristó Gyula. Bp., 1994. 105. Blazovich László - Géczi Lajos: A Telegdiek pere 1568-1572. Szeged, 1995. (Délalföldi évszázadok, 6.) 19-20. A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1996. (Dél-alföldi évszázadok, 9.) 39
