Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
zon. Ami az Imrédy ügyet illeti, ebben Szabó Pali illetékes, és fordulj hozzá levélben, most Biharugrán tartózkodik pár hétig. Nagyon szeretném, ha a Csanádi szervezkedést Te vennéd a kezedbe, és ezt megbeszélendő, találkoznunk kellene. Majd értesítelek, hogy én megyek-e le, vagy pedig Te gyere fel, természetesen útiköltséged megtérítését mi vállaljuk. Az jó volna, ha a Magyar Nemzethez be tudnál jutni, és mint vidéki riporter járhatnád az országot, és egyúttal szerveznéd a parasztságot. Arról is szeretnék beszélni Veled, hogy a szervezkedés milyen határozat formájában történjen, és milyen elvek szerint végezzük. Válaszodat várva, baráti szeretettel köszönt Kovács Imre „Néppel a Népért!” s. k. FORRÁS: H. Szabó Pál, Makó, Hold u. 6. szám alatti lakos után maradt géppel írott levél. A Parasztpárt megalakulása. Makó a népi mozgalom egyik vidéki központjaként ismert a két világháború között. Juhász Gyula számára az örök ’48 jelképe, József Attila Maros-menti Konstanti- nápolynak nevezte, Féja Géza a szabadság városának mondta vagy a Márciusi Front Mekkájának nevezte. A Viharsarok szerkesztője azt írta a városról, hogy olyan, mintha most is Kossuthot várná. Kétségtelen, a Kossuth-szellemiség meghatározója volt a makói értelmiség javának. 1929 és 1939 között Makó a magyar progresszió élvonalához tartozott. A Kossuth párt és a Szociáldemokrata Párt az 1920-as évek közepén létrehozta az egyesült ellenzéket. 1935-ben csatlakozott ehhez az együttműködéshez a kisgazdapárt is. Erdei Ferenc, Makónak ebben az időben egyik legnevesebbé váló szülötte a Kossuth párt városi titkára lett, majd 1937. febmár 28-án Makón bontotta ki zászlaját a Márciusi Front. A Márciusi Front makói gyűlésén már felvetődött a párttá alakulás gondolata, de erre csak a megváltozott nemzetközi és főként a hazai viszonyok között kerülhetett sor. A Márciusi Fronton belüli ellentétek azonban 1938 tavaszára a mozgalom felbomlásához vezettek. Hogyan történhetett ez? A Kisgazdapárt a 30-as évek második felében növelni akarta tömegbázisát. Országosan sikerült is megnyerniük a Kossuth párt vezetőit és tagságát, azonban a makói csoport kissé tétovázott. Ennek egyik oka az volt, hogy a Kisgazdapárt elnöke akkor éppen a makói születésű Eckhardt Tibor volt, aki 1937 októberében nagy hatású programismertetést tartott Makó főterén. A népi írók egy része válaszút elé került. A fiatal Erdei kijelentette, hogy a makói Kossuth pártiak nélkül nem lép be a kisgazdapártba. Azok viszont kitartottak eszméik mellett. Fokozatosan érlelődött egy parasztpárt megalakításának igénye. Amikor Szabó Pál tíz éves írói jubileumát ünnepelték Budapesten, akkor fogtak össze a népi írók a parasztsággal. A Szabad Szó című hetilap körül tömörültek. 261
