Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)

Makón egy 1939. március 5-én megrendezett irodalmi délutánon Fája Géza, Szabó Pál, Erdei Ferenc és Kovács Imre olyan politikát fogalmaztak meg, amely a népi tömegek javára változtatná meg a magyar társadalmat.

H. Szabó Imre (1888-1968) a Makói Független Újságot, Eckhardt Tibor lapját szerkesztette, de engedményeket nem volt hajlandó tenni. A májusi választásokon országosan előretört a jobb oldal. Makóról egy ekkor még független képviselő, Szöllősi Jenő került a parlamentbe. H. Szabó Imre szuverén személyiség lévén, azonnal önálló parasztmozgalom és egy ‘48-as parasztpárt megindítására tett javaslatot.

Az 1930-as évek elejének nagy gazdasági válsága csaknem kikerülhetetlen gazdasági csődöt jelzett. A tömegek nyomorogtak, leállt a búza- és az állatexport. Eckhardt földbirtok megosztásos javaslata ellenére földreform helyett csak az Imrédy-Teleki- féle haszonbérleti rendszer bevezetése következett. A fokozódó elégedetlenségen segélyekkel és sovány nyugdíjakkal nem lehetett segíteni.

Makón is szükséges lett volna a düledező Vertán-telepi házak rendbetétele, a Honvéd városrész vízmentesítése és az utak rendbe hozása. A legnagyobb ellenérzést Erdei életerős, reményt keltő hagymaszövetkezetének a kormány részéről történt erőszakos felszámolása, illetve a hagymaexport jogának a METESZ számára történő átadása keltette. A makói kisiparosok rendkívül nehéz helyzetéről is állnak rendelkezésekre adatok.

A makói ellenzéki front gyűléseit a Gazdák Önsegélyező Egyesületében tartották. A Kossuth párt továbbra sem adta fel önállóságát. A felemelkedéshez föld és szabadság kellett. Új, a parasztok érdekeit hatékonyan képviselő pártra volt szükség, amely a magyar paraszti élet sorskérdéseinek megoldásáért dolgozik.

A rendőrségi engedélyt a gyülekezésre egy szövetkezeti kongresszus megtartása címén kapták. Szőnyi Károly rendőrkapitány azonban visszavonta az engedélyt, amikor már 500-600 paraszt megérkezett a városba a gyűlésre. A rendőrség figyelmét elterelve 30-40 ember a Maros partjára ment, ahol egy dereglye várt rájuk. (Erdei Ferenc ötlete volt!) A folyón elindulva Erdei nyitotta meg a gyűlést, és Makó valamint Szeged között hajózva történt meg a Nemzeti Parasztpárt megalakulása. Talán ilyen módon sehol sem került sor pártalapításra.

A radikális szárny képviselői — Erdei Ferenc, Veres Péter, Darvas József, Szabó Pál és mások tehát — 1939. június 29-én Makón megalakították a Nemzeti Parasztpártot. Szabó Pál vállalta el a pártelnöki tisztséget

Egy héttel később Darvas József Makó után című vezércikkét közölte a Szabad Szó. Ebből szerzett tudomást mindenki az új párt létrejöttéről. A Makói Független Újságot betiltották, H. Szabó Imrét pedig a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló sajtó útján elkövetett vétségért 14 napi fogházra ítélték. Ez a párt a későbbiekben a demokratikus pártok népfront-jellegű összefogásának egyik jelentős tagja lett.

Makó társadalmi-politikai élete ismét megfelelő és méltó helyet adott egy országos jelentőségű politikai eseménynek. Azután az éleződő politikai ellentétek és a II. világháborút követő koalíciós, majd diktatórikus idők ellenére a makói hagymakertész család fia, Erdei Ferenc, a makói gimnázium tanulója, közgazdász, szociológus, majd politikus, rengeteg — a parasztság és a magyar társadalom helyzetével foglalkozó — tudományos és publicisztikai mű alkotója, jelentős politikai pályát futott be. Több mi262