Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
b, rongálások a vili.vezeték leszakított drótja, elvitt lámpák, körték 5270- K megrongált székek, padok helyreállítási költsége 7560- K elrontott ajtók, zárak 1820- K betört ablaküvegek 2116- K feltüzelt kerítés 2420- K a megrongált kútszivattyú 450- K a falakon, padlókon való rongálások 800- K Összesen: 20436- K Összegezés a, elvitt, vagy megsemmisített felszerelési tárgyak 77450- K b, rongálások helyreállítási költsége 20436- K Végösszeg: 97886- K Makó, 1920. április 6. Dr. Sárkány állami főgimn. Igazgató FORRÁS: 1. Román megszállásról értesítés. CSML ML Plakátgyűjteménye. 2. CSML ML Polgármesteri Hivatal iratai 3847/1920. A román megszállás emlékei. Az első világháború kirobbanásához vezető szarajevói merényletet követő napon Csanád megye székvárosában, Makón már tanácskozni kezdett a megyei törvényhatósági bizottság. Ferenc József mozgósítási parancsa után tartalékosok indultak innen a szegedi és békéscsabai laktanyák felé. A háború következményei a városban hadikórház felállítását, önkéntes ápolónői tanfolyamok indulását, a tervezett és folyamatban levő építkezések leállítását, a segítségnyújtás legkülönbözőbb formáinak megszervezését jelentették. A kezdeti háborús lelkesedést az is táplálta, hogy a hadvezetés gondosan eltitkolta a frontokon kialakult valós helyzetet. Tiltották a nyugtalanságot keltő katonai hírek közlését. 1914 augusztusában érkezett az első makói hősi halottról, Szabó Rudolf főgimnáziumi fiatal tanár elestéről az első értesítés. Hamarosan elérték Makót is a háborús nehézségek: a milliós hadsereg ellátásához rengeteg élelmiszer és különböző anyagok rekvirálása vált szükségessé. Bevezették a jegy rendszert a liszt- és kenyérjegyek kibocsátásával, korlátozták a tej és a tojás felhasználását, központilag bevezettek hústalan és zsírmentes napokat. A frontokon kialakult állóháború kínjairól az otthon maradottak a szabadságra hazaérkezőktől szereztek tudomást. A déli arcvonalon indult támadások elől Makóra és környékére olaszokat, azután szerbeket telepítettek, az ő ellátásuk még fokozta a megnövekedett közszükségleti célokra igénybe vett élelem hiányát. Emellett még fém238
